A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1924. január

- 14 — dicsőség, hogy felébreszted a mi szivünket és arra indí­tasz, hogy keressük a Te országodat és annak igazságát. Íme, mostan is összegyűjtöttél bennünket, hogy nö­vekedést vennénk a hitben egymástól, hogy nyereségre mennénk a lelkiekben. Távolról, közelről jöttünk össze, felséges Istenünk, hogy áldást vegyünk Tőled, minden áldások örök kútfejétől. Mert hiábavaló minden mi buz­gólkodásunk, minden mi törekvésünk, ha a Te kegyel­med nem ád előmenetelt a munkára. Óh, add nekünk, mennyei jó Atyánk az értelemnek lelkét, hogy tiszten láthassuk rendeltetésünk utait. Taná­csolj bennünket a Te jóságos atyai lelkeddel, hogy kivet­vén szivünkből minden tisztátalan érzést, haragot gyűlöl­ködést, minden lépésünk egyedül a Te dicsőségedet szol­gálja, hogy tudjunk Előtted forgolódni lélekben és igaz­ságban, a szívnek kegyességében és tisztaságában. Óh, jövel, legfőbb Jóság és Szeretet, vezéreld a mi buzgólkodásunkat, adj szivünkbe tiszta szeretetet élő reménységet, szent Fiadért, a mi megváltó Ur Jézus Krisztusunkért. Amen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom