A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1922. október

az efézusbeliekhez irt levele IV. részének 14—15. és 22—32. verseiben a következőképen: „Többé ne legyünk gyermekek kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által; hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban ; hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való Ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt. Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint és felöltözzétek amaz uj embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben. Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával : mert egymásnak tagjai vagyunk. Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon ; se pedig az ördögnek ne adjatok helyet. Aki oroz vala, többé ne orozzon, hanem inkább munkálkodjék, cselekedvén az ő kezeivel azt. ami jó, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek. Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak. És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára. Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt; legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképen az Isten a Krisztusban megengedett néktek". Atyámfiai a felolvasottak a mi tanúságunkra is írattak meg, azért szívleljétek meg, azokhoz szabjátok magatokat, nehogy még gonoszabbul legyenek a ti dolgaitok i 7