A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1922. október

1 Istentisztelet 1922 október 31-én a kaposvári ref. templomban. Mozsonyi Sándor kadarkuti lelkész imája. Egek! nyíljatok meg könyörgésünk előtt! Isten, küldd aiá kegyelmedet, áldd meg imádkozó gyermekeidet! Ámen. Szomorú emlékek, borús gondolatok, fájó érzések, de egyszersmind biztató remények hatása alatt jöttünk össze s borulunk le előtted világ Teremtője, népek Istene, sorsunk Intézője, Atyánk a Jézusban ! Alázatos sziwel. benned bizó lélekkel könyörgünk : szólj vigasztalást, adj megnyugtatást, csüggedésünkben bátorítást, nehéz helyzetünkből szabadulást! Édes magyar hazánk, melyet honalapító őseink száz csaták, ezer veszély közt, kegyelmeddel és segedelmeddel vérükön szereztek atyáink annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, ezer évig megtartottak, elárvulva, megcsonkítva, kirabolva, ezer sebből vérezve küzd az elbontással fenyegető népek tengerének szennyes hullámaival. Az emberi találmányokból megtisztított, a reformátorok, gályarabok, hithősök szenvedése és vére által megszentelt magyar ref. vallásunk hivei, kik a hithűségnek, áldozatkészségnek annyi fényes példáját mutatják, a hazának és egyháznak annyi jeles fiakat éjs lányokat adtak; a világ lelke, a hamis próféták, álapostolok, különösen a világháború szörnyszülötte, vörös réme által hirdetett és kierőszakolt tanok és eszmék által megfertőztetve, a mammon és élvezetek oltárain Istentől elfordulva áldoznak, nem hallgatva az esdő, kérő és intő szóra, vakon rohannak azon az uton, mely romlásba és veszedelembe vezet. Atyánk, Istenünk I Te mondottad „hivj segítségül engem a te nyomorúságodnak Idején és én megszabadítalak tégedet". Hpzzád folyamodunk s téged hivünk azért segítségül nehéz helyzetünkben, a mi nyomorúságunk idején. 5