A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1918. július

10 már ki a vérözön hullámai által csapkodott Ararát hegyének bárkájacól, de még mindig nem találtak nyugodalmat lábaiknak. A békesség olajfájának levelét még nem találták. meg, mert nem virulhatott fi a vérözön hullámai között s a haraggal és gyűlölséggel lángoló keblekben. Már négy tavasznak virágait hervasztotta el és négy nyárnak gyümölcseit semmisítette meg gyilkoló fegyvereivel. Minden borzalmát érezzük, minden nyomorúságát szenvedjük, immár a türelem végső határánál, de még mindig Istenben bizva. A háború hosszú tartama, bizonytalan vége és súlyos szorongattatása még a legerősebb lelket is kemény próbára teszi. S még fokozza a gyötrelmeket az, hogy az emberi keble .bői minden féket széttörve, minden gá at keresr.tülszaggatva, romboló áradatként zuduHak ki ói gonosz indulatok, aljas szenvedélyek, bűnös kívánságok szennyes hullámai és strrmi korlátot nem Ismerve, pusztítanak a társadalmi és egyházi élet mezején. Nehézzé teszi a helyzetet ez, hogy két fronton kell harcolnunk, a csatatereken a külső-, itthon a belső ellenség ellen. Hogy melyik nehezebb, melyik véresebb? Ki tudná azt megmondani? Kint a harcmezőn drága vérnek hullásával eprenként dőlnek viruló ifiaink, hőseink, az enyészet sirjába. Bent a lelkeknek milliói vesznek el s hullanak a kárhozat örvényébe. Reménységünk vagyon, hogy nem tart immár sokáig ez a megpróbáltatás, mert összeroskadnánk alatta s hitünk szerint az Isten nem kisért feljebb, hanem csak a meddig elszenvedhetjük. Es már ezen a ponton vagyunk, azért kell hinnünk, hogy a szorongattatás napjai megvannak számlálva. Legyünk azért türelemmel, várjunk nyugodtan, amig az Isten meghallgatja a mi kiáltásunkat és megszabadít minden veszedelemből. De ne gondoljuk ám, hogy akkor édes nyugalom várakozik reánk, csendesen pihenhetünk fügefáink és szőlőtőink árnyékában, mert a békesség eljövetelével csak a fegyverek dörgése némul el, a vérnek hullása szűnik meg, de a lelkek világában duló harc nem csillapodik, a szenvedélyek nem aludnak el, a gonosz indulatok nem térnek nyugovóra, hanem próbálják folytatni gonosz munkáikat. I