A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1914. június

— 12 — lendö épület telekkönyvi tulajdonosa a ref. gyülekezet legyen," mégis nincs tudomásom arról, hogy ezen összeg miként és mily cimen lett pénzintézetben elhelyezve. Felhívandó tehát a gyülekezet, hogy ezen összeget külön, mint egyedül a ref. egyházat illető vagyont, helyezze el és kezelje, nehogy ez — mivel még most ugy szerepel ezen miss, egyház mint az ev. hitrokonokkal egyesült gyülekezet — valamikor az ev. testvéreinkkel közös és vitás legyen. Annyival is ipkább szükséges ennek ily módon való kezelése, mert az ev. egyház a nagygeresdi egyességet 1914. dec. 31-re felmondotta, s megtörténhetik, hogy ujabb egyességkötés alkalmával bonyodalmak keletkezhetnek. A másik ügy a hitoktató lelkész állandósítása; kérvénye a közgyűlés elé terjesztetett. Felesleges ezt bővebben fejtegetnem, mert a s. lelkész gyakori változása teljes lehetetlenség egyfelől, — mert a vallástanítás és a kivándorlók gondozása fog szenvedni, esetleg a gyülekezet hanyatlására vezet, másfelől nem kívánható az, hogy valaki segédlelkészi állomáson hosszú éveken keresztül feláldozza magát anyaszentegyházunk érdekében. 7. Suhopolje miss, egyházunk az anyagiakkal küzd, mert a szerzett imaházat és lelkészlakást majdnem értékének megfelelő adósság terheli. Talán enyhülni fog a szükség, mert a bérházat az eddigi 600 kor helyett az egyház ez év nov. 1-től 1100 koronáért adta bérbe 6 évre. De ez csak akkor történhetik meg, ha a konvent ezen többletet le nem foglalja más célokra és szükségletekre, melyeket mint eddig, ugy ezután is neki kellene fedezni. — Ez a legterhesebb miss, egyházunk, mert a központban úgyszólván nem is lakik ref. egyén, hanem mind a messze szórványokban laknak, s a lelkésznek nagy távolságra kell utazni 4 5 központba istenitisztelet-tartásra s a gyermekek tanítására. S bár híveink buzgósága, egyházhoz való ragaszkodása nem lankad, de ha gyermekeinket nem tudjuk ref. vallásunkban; hitelveink szerint nevelni, már a legközelebbi nemzedéket is elveszítjük.