A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. február

16 határozni, — mindenesetre az egyh. községek meghallgatása után. g) Olvastatott Bolla Pál inkei lelkész következő indít­ványa : „A b.-somogyi ref. egyázmegye közgyűlése keresse fel a dunántuli ref. egyházkerületet az iránt, miszerint ez, a többi egyházkerületekkel is egyetértve, rendelje el az egyes egyházak jelenlegi szükségleteinek újbóli pontos összeiratását és az ekként mutatkozó teljes összegnek államsegélyként való mielőbbi kiutalását az 1848. XX. t. c. 3. §-a alapján, az államkormánynál a főtiszt, és mélt. Konvent által szor­galmazza, illetve eszközölje ki, hogy igy azután a zsinat ál­tal megállapított adókulcs alkalmazása mellett ne kelljen még minden egyes egyháznak 30—100—200° 0-os rendkívüli adó­terhet viselni." Közgyűlés az indítványt a jelen gyűlésen vá­lasztott adó-ügyi zsinati bizottsághoz teszi át. [) Olvastatott a 1 2-éves kegyeleti időre eső lelkészi föld­jövedelem megosztása tárgyában hozott lelkészköri javaslatok összeegyeztetése céljából kiküldött bizottság következő elő­terjesztése : „Mindenekelőtt az esperes kísérelje meg a felek közti egyezséget s ha ez célravezető nem lenne : két szomszéd lelkészt s egy világi férfiút küld ki a helyszínére, akik az érdekelt özvegynek és árváknak 2 megbízottjával, mint „ad-hoc" bizottság, határoznak a földjövedelem értékelése és megosztása tárgyában. Felebbezés esetén az egyházmegyei közigazgatási-biróság illetékes. A bizottság vidéki tagjai az özvegyre való tekintettel legfeljebb fuvardíjra tarthatnak igényt. Az özvegy édes gyermekeinek részét az anya, a mos­toha gyermekekét az árvaszék kezelné." Közgyűlés az összeegyeztető bizottság javasla­tát elfogadja s szabalyrendeleti érvényre emeli. jj) U. azon bizottság a kaposvár- és szigetvárvidéki lelkész­körök azon megegyező véleményével szemben, hogy t i. „a palástos funkcziók után járó stóla a kegyeleti idő javadal­masait, az özvegyet és árváit, az anyakönyvi kiadványok

Next

/
Oldalképek
Tartalom