A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

9 számított félesztendei kegyeleti idő illeti, teljes fizetéssel, lakással és palástdijjal (stóla) együtt. Hogy ezen ujabb rendelkezés méltányos-e, arról már nem beszélhetünk, meit immár törvénnyé lett. A törvénnyel szemben pedig csak végrehajtásnak és nem okoskodásnak van helye. Ha azonban jól megvizsgáljuk az eddigi helyzetet s látjuk, hogy az egyes egyházközségekben, az isteni szolgálat a segéd-vagy helyettes lelkészek által, a csonka és kegyeleti évben, lelkiismeretesen és pontosan végeztetett; zavargás vagy háborúság e miatt soha nem volt, sőt ha talán a lelkész életében merültek is fel kisebb-nagyobb kellemetlenségek, ezek a szomorú halál által elcsendesittettek, s az özvegy és árvák iránt a gyülekezet mély gyászukban kegyelettel viseltetett; s az eltávozás ideje mindig a kellemetes tavaszi hónapokra esett, s a csonka és kegyelem év alatt az özvegy anyagi ügyeit jobban rendezhette, s valami kevés összeget tudott is megtakarítani, s ezzel szemben az eddigi 500 most már azonban 600 Kj évi gyámoldai segély — lakáson kivül — csak egy morzsa, mert hisz ez lakásra és fűtésre is alig elegendő : akkor látjuk, hogy ha ezen intézkedés a gyülekezetek érdekében hozatott is de mindenesetre az özvegyek és árvák anyagi érdekeinek rovására és nagy hátrányára s méltányosságról, kegyeletről szó sem lehet. Van azonban az idézett törvényszakasz 75. §-ában egy olyan intézkedés, ami szerintem nem teljesen világos. A/t mondja nevezetesen, »hogy a törvény életbe lépte előtt szerzett jogok, öt év multán is érintetlenül maradnak«. Mit jelent ez? Azt-e, hogy akik 1907. aug. 1. előtt lettek rendes lelkészekké, s már családot alapítottak, ezek egyúttal megszerezték maguknak a jogot a csonka és kegyelem évhez, s ezekre a törvény rendelkezése öt év múlva sem vonatkozik, hanem ezeknek özvegyei és árvái élvezik a csonka és kegyelem évet, bármikor halnak meg, s csak akik 1907. aug. 1. után lettek rendes lelkészekké, vagy ezután alapítottak családot: azoknak özvegyei és árvái nyernek félesztendei kegyeleti időt. — Sőt ugy is lehet érteni, — mivel a törvénynek ezen rendelkezése a kerületek határozata szerint 5 év ntulva is léphet teljes erőre, — hogy a félesztendei kegyeleti idő csak azon lelkészek özvegyeit és árváit illeti, kik 1912. aug. 1. után lettek rendes lelkészekké, illetve ezután alkottak családot. Mást, mint la