A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. március

— 10 — Most tényleg ugy áll a dolog, hogy mivel nem lehet a szülőket kényszeríteni arra, hogy az iskola fűtéshez fát adjanak, vagy e helyett pénzt; mert ingyenes iskoláztatás van, az iskola fentartó testületnek kell saját pénztára terhére a tűzifát beszerezni addig, mig a kérdés megoldva lesz. S ha az lenne a vég megoldás, hogy az állam nem ad kárpótlást a dologi kiadásokért, akkor híjában rendelkezik e törvény az ingyenes népoktatásról; mert ha egyházaink, mint az iskola fenntartó testületek nem tudják fedezni az évi bevételekből, ezen nem kis összegű kiadást, — a mint hogy nem is tudják -- akkor kénytelenek lesznek ezen célra külön pótadót vetni, a mi azután illuzóriussá teszi az ingyenes népoktatási törvényt. Nagyon sajnálatos, hogy ilyen életbe vágó fontos kérdés megoldásánál, teljes tájékoztatást, felvilágosítást sehonnét nem kaptunk s bizony egész eljárásunk a munkálatok elkészítésénél a sötétségben való tapogatódzás volt, s egyáltalában nem csudálkozom azon ha egyik, másik egyházunk nem megfelelő módon és alakban felszerelt kérvénynyel zörgetett kárpótlásért — s elutasittatott. Mindezekhez hozzá járul a conventi adóalap végrehajtó bizottságának azon intézkedése, hogy az adócsökkentési alapból már előre kiszámította, hogy mennyire van szüksége egyes egyházainknak, hogy az ingyenes népoktatás keresztül vihető legyen, s mennyit kell kérni kárpólásul? Ugy azonban, hogy a megnyert összeget visszatartja. Nem helyes ezen eljárás, illetve intézkedés, Mert az egyetemes adóalapból illetve adócsökkentési segélyből a convent semmi körülmények közt nem tarthal vissza többet, minta mit e célra ad, de ezt is csak abban az esetben, ha megváltva, illetve kárpótolva lesz az állampénztárból. Lehetetlenség az, hogy ha p. u. az állam kárpótlást adna a tisztogatásért, meszelésért stb. ezt az adócsökkentési pénztár leszámítaná, holott erre a célra semmit sem adott. Ezt a dolgot azonban a Conventtel el tudjuk szépen békességesen intézni. Ujabb kérdés merül fel. Nevezesen több egyházban, a hol más vallású tankötelesek járnak iskoláinkba, a conventi bizottság előtt csak a ref. növendékeket számították fel a tandíj értékelésénél. Azonban a javadalmi jkönyvbe a más vallásunkat is felvették, s a tandíj kárpótlást is igy kérték, meg is nyerték. S igy természetesen több a tandíj kárpótlási összeg, mint a mennyit a convent kimutatott. Most, mikor jelenteni kell a kárpótlásul nyert összeget, csak azt az összeget jelentsék be a konventnek egyhá-