A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1909. augusztus

- 10 — Egyet azonban meg kell említenem, nem azért, mintha a nt. lelkészi kar nem ismerné teendőit, hanem azért, hogy annak feltárásával és a veszedelem nagyságának feltüntetésével fokozzam az erőt serkentsem a jóakaratot nehéz körülmények között az alkalmas eszközök megtalálására és a sikeres munkálkodásra. Méltóztatnak tudni, hogy az orsz. törvények rendelkeznek arról tüzetesen és világosan, miszerint a vegyes házasságoknál csak a házasság megkötéséig lehet rendelkezni a felől, hogy a születendő gyermekek melyik vallásban neveltessenek. Kétségkívül azért, hogy mindenik fél tudván azt, miszerint a már megkötött egyezséget felbontani nem lehet a házasság megkötése után, éljenek nyugodtan, békességben, még abban az esetben is, ha talán egyik vagy másik félre sérelmes vagy bántó volna az az egyezség. Nagyon bölc

c és előrelátó rendelkezése volt ez az egyházpolitikai törvényeknek, nem is volna talán semmi kellemetlenség, ha mindenik fél ezt lelkiismeretesen megtartani törekednék. Azonban ez a Provida constitutio épen azt célozza egyik utasításában, hogy ez a törekvés gyengittessék, megakadályoztassák, a mikor azt mondja ki, hogy ha a vegyes házasságnál a kath. fél nem teljesítené azt, a mit az egyház kiván, hogy t. i. mindegyik gyermekét azt is, a melyik esetleg az egyezség értelmében prot. vallású a kath. vallásban neveltesse, akkor az abszolutiót neki megadni nem szabad. Ezzel a kath. félnek vallásos meggyőződése, lelkiismerete folytonos izgatottságban levén, sok esetben családi viszálykodásra vezet, a mit gyakran ugy egyenlítenek ki, hogy vagy a prot. házasfelet kitérítik, vagy ha ez nem volna lehetséges, a gyermekeket törvény ellenére a kath. vallásban neveltetik. Itt nyílik szép alkalom egyfelői a prot. felet saját vallásában megtartani, benne a buzgóságot éleszteni, másfelől a kath. házasfélt meggyőzni arról, hogy ez nem vétek, lelkiismerete ellen nem cselekszik, mert az a kis gvermek a ker. vallásban neveltetik, a Krisztus tudományára oktattatik s az evangéliumnak kies mezején az örök élet kútfejéhez vezettetik. Így vagyunk most. S épen azért foglalkoztam ezen szomorú ügygyei bővebben, hogy teljes világlatba helyezve feltárjam a veszedelmet s felébresszem azokat az őrállókat, kik abban a tudatban - hogy a ««/Ve fernere« visszavonatott — most már a nyugalom és pihenés puha vánkosára akarják hajtani fejüket. Ébren kell lennünk, vigyáznunk, mert elpusztul az egyház, szét-