A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. november

IV. Közalap. Erinél a segély-forrásnál csak a száraz adatokat sorolom fel, a melyek minden magyarázatnál érthetőbben elmondják annak kezelését és felhasználási módját. Az elmúlt 10 évben befolyt összesen 4.282.492 korona. Ebből kiadatott egyszersmindenkori, missiói és tökekamat segélyül 958.963 korona azaz: 22 OjO. A többi 78 Ojo más czélra lelt felhasználva. Egyháztagok évi járuléka volt 1.739.092 korona; levonva ebből a segélyül kiosztott 958,963 koronát, nyilvánvaló, hogy 780129 korona visszatartatolt. Tehát nemcsak hogy a közalap nem adott segélyt, hanem több mint s\i millió koronát szedett össze gyülekezeteinktől s azt magánál tartva tőkésítette. Evidens dolog, hogyha egy testülettől — mint a magyar ref. egyház — 10 évről 10 évre a közalap 1.739.092 koronát beszed s csak 958.963 koronát ad vissza, ugy azon testületet, beleértve annak minden egyházát, minden tagját, 10 évenként 780.129 koronával szegényebbé teszi. Igaz, hogy a tőke sok millióra felszaporodik, de az egyházainkat nem menti meg a pusztulástól. A jelen évben is igen sok ínséggel küzdő egyházunk folyamodott segélyért, különösen tőkekamat-segélyért s az lett mindegyiknek a válasz, hogy az évi 428 249 koronából erre a célra nem maradt több mint 806 korona: ezt pedig nem érdemes kiadni. Csak az a kérdés, hogy egyházaink meddig várhatnak? Egyes gyülekezeteink adóssága milliókra megy, a mely után 6—7 0j0-ot fizetnek kamat fejében, a közalap pedig 3—4 0|o-on gyümölcsözteti magának a kicsiny és szegény egyházak filléreit. Tudom, hogy sok szükségeink vannak, de legelső sorban és feltétlenül az egyházi terhek alatt roskadozó, sok adóssággal küzdő, elszegényedett kis egyházainkon kellene segíteni. A prot. egyháznak erős és rendületlen fundamentuma: a virágzó egyházak; az evangelium szerint reformált egyházat élő kövekből kell felépíteni, mert erről mondotta idvezitőnk, hogy azon a pokolnak kapui sem vehetnek diadalmat. — Czéltalan, híjában való a milliókra rugó kincseknek összegyűjtése és őrzése, ha e mellett egyházaink szétzüllenek. Pedig már ezen az uton vannak. Mire mutat másra egyházainknak azon igyekezete, hogy megüresedés alkalmával nem akarják a lelkészi állásokat betölteni, hogy szabaduljanak az óriási