A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. október

nitó dobszőval egyházi közgyűlést hivott össze s mikor ö ez ellen tiltakozott és kijelentette, hogy a lelkész nélkül nem lehet egyházi közgyűlést tartani, és csak az hívhatja össze, azt felelte a tanitó : ha a papnak szabad öt rágalmazni, neki is szabad gyűlést tartani. Páti József 1897. évi gondnok előadja, hogy ö elment a lelkészhez és megmondta neki, hogy a tanító egyházi közgyűlést akar tartani, mire lelkész kijelentette, hogy az ö tudta és beleegyezése nélkül nem szabad azt összehívni és megtartani. Mikor a tanitó azt mondta, hogy ö mégis összehívja, újra elment a lelkészhez, ezt tudtára adni, azt felelte a lelkesz : a tanitó saját felelősségére megteheti, és a közgyűlés megtartatott. Szomjú István tanitó ezt elismerte. g) Vádolja lelkész a tanitónét azzal, hogy azt monta neki, miszerint ö hitetlen, mert a feltámadást csak pénzért hirdeti. h) Vádolja lelkész a tanítót, mert azt mondta, másként tesz, mint prédikál. Szomjú István elismeri, hogy ezt mondta, de csak ugy értette, hogy a szószéken a felebaráti szeretetet prédikálja, de nem követi, mert az izraelita leányt ki akarta zárni az iskolából, pedig meg van irva, hogy nincsen Islen előtt személyválogatás, nincs sem zsidó, sem pogány, sem görög, mert mindnyájan egyek vagyunk a Krisztusban. Semmi más értelmet azon kijelentésnek nem tulajdonított. i) Vádolja a tanítót végül azzal, hogy f. é. jun. 8-án egy beadvány küldetett az asperesi hivatalhoz, melyben ö — a lelkész — malitiosusnak, nem ép-eszünek van nyilvánítva, s több sértő kijelentéseket foglal magában, s ez a tanitó utján jutott az espereshez. A biröság mindenek felett azt kereste, ki irta és ki fogalmazta ezen beadványt ? Többen kijelentik, hogy azt tudják, miszerint a kisbíró irta, de azt nem tudják ki fogalmazta. Szomjú István tanitó kijelenti, hogy ő tudja azt is, ki fogalmazta, de inkább elvállalja érte a felelősséget mitsem azt megmondja. Előadó biró — ezen kifejezés után komolyan és határozottan fehivta a tanítót, hogy ha tudja a fogalmazó nevét, mondja is meg. Erre ő kijelentette, hogy Arany Bálint rinya-ujlaki tanitó fogalmazta és küldte be hozzá minden kérés nélkül, de azért elfogadta és a felekkel aláíratta; azonban megjegyzi, hogy ezt a dolgot egymás között előzetesen megbeszélték. Minthogy a vád azokat is terheli, kik aláirtak, a bíróság felszólította első sorban a presbitereket, hogy mondják meg, miért irták