A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. július, 1899. március

- 24 határozati javaslatát arra, hogy egyházmegyénk minő állást foglaljon az egyházfegyelem erdekében? s miként védekezzék a felekezetnélküliség és a vallás szertartásait mellözökkel szemben? 7. Végül még egy fontos körülményre kívánnám felhívni az egyházmegye figyelmét. Nevezetesen: sz esperesi hivatal felszaporodott, — s egy erő által elviselhetetlenné vált teendőire. A volt helyettes esperes ur. már a f. é. kgy. jk. 25 p. alatt felvetette az Egyházmegye két részre választásának kérdését, vagy: egy alesperes választását, — vagy pedig, a közigazgatás, a törvénykezés és a tanügy ügyvitelének elkülönítését. Segédlelkészek bejövetelére még csak nem is számiihatunk, mert — mellesleg felemlítve — a teolog. akadémiához irt kérdezösködésemre még csak feleletet sem nyerhettem. Segíteni tehát másként kell és pedig — sajátos helyzetünk lolytán minél előbb. En őszintén és nagy tisztelettel vallom be nt. közgyűlés ! hogy bár ismerni véltem az esperesi hivatal teendőit, de mert nem úgy fogtam fel ez állást, hogy az egyh. megye elnöke folyvást irodai teendők mellé legyen lánczolva, — nagyon csalódott lettem, midőn a helyzet felismerésével azt kellett tapasztalnom, hogy ma már az egyházi ügyek vezetés is, a kort jellemző büreaukratikus irányzathoz van kötve. Mert felfogásom szerint, az esperes nem irnok és nem iroda vezető, hanem a szó igaz érteimében örtálló és irányító, ki a magasabb niveaura emelkedetten, — eszméket teremteni s a közvélemény retortain keresztül vit ideáit érvényesíteni, buzgalmával hatni, lelkesíteni és a törvény szellemének egész energiával érvényt szerezni volna hivatva. Mindez a mai viszonyok között, nt. közgyűlés, szinte lehetetlenség. Az egyházmegye bölcsessége azonban tud és nem is kétlem, hogy fog találni utat és módot arra nézve, hogy nem éppen az esperesi hivatal teriiei könnyítését, — de a közügy érdekét és az egyházmegye magasabb színvonalának megtartását tekintve, — e válságos helyzeten segíthessen. Én nagy tiszteletű Közgyűlés! magaméva teszem a volt h. esperes ur már jelzett propoziczióit s abból kifolyólag indítványozom, hogy mondja ki a közgyűlés, mely szerint, f évi Augusztus hó elsejétől kezdve, külön választja a közigazgatás, a törvénykezési és tanügyi ügyek ügyvitelét, s a közigazgatás az esperes kezébe hagyva, a törvénykezési ügyek vitelére egy egyházi tanácsbirót „esperesi helyettes", vagy „közgyűlési megbi-