A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1893. augusztus

- r, elől a szeretet és igazság szövétnekét, mely nélkül sötétben tévedez mindenki; pedig a ki sötétben jár — a szentírás szavai szerint — az gyakran megütközik ! Ha más alkalommal is éreztem lelkiismeret háborúját: mennyivel inkább érzem most, midőn egyházmegyénk életében azon nevezetes pontján kell beszámolni, mely az egyházmegye összes kormánytagjainak állomásukról távozásnak, a közbizalom által ajándékozott tiszttől való megválásnak nevezetes pillanata. Vannak az egyházmegye tisztikarának oly tagjai, kik 10 év folytonosan helyt állanak itt, hova a választásban nyilvánuló közbizalom állította; kik 10 év óta hordozzák az egyházmegyei közhivatalok terhét. Vannak egyházmegyénk tisztikarában olyanok, kik 10 évnél kevesebb idő óta munkálkodnak a kormányzatnak erőt fogyasztó mezején, kik amazoknál nem kevesebb odaadással, munkakedvvel fáradoztak azon téren, melyen az irántuk nyilvánult bizalomnak eleget tenni, lelkiismeretüket megnyugtatólag munkálkodni mulaszthatlan kötelességüknek ismerték. Most mindezek nevében terjesztem be jelentésemet: ugy-e nem tetszik különösnek senki előtt, ha kettős mértékben érzem a felelősség súlyát ? ha küzdelmes pillanat ez lelkiismeretemre nézve ? Az idők is nagyon komolyak s azon 5 év óta, mióta az esperesi hivatalt viselem sok oly esemény történt, mely az egyetemes egyházat közelről érintette, sok oly esemény történt mely egyházmegyénk beléletét megrázkódtatta. — E körülmény is aggodalommal tölti el lelkemet, tudakozódva magamtól, igyekeztem-e forrón szeretett egyházam jogainak sértetlen fentartására, az idők követelményei szerinti fejlődésének előmozditására ? nem voltam-e gyáva kormányos, ki a vészfelhők toinyosulásának láttára megijedve, ott hagytam helyemet, eldobva magamtól a vihar által hányatott hajó kormányrúdját? . . . E kérdésekie nekem lelkiismeretem, az egyházmegyének tetteim, hivataltársaimnak szeretettel áthatott igazságos bírálata ad választ Elnöktársammal, az egyházmegye összes tisztikarával szemben jó lelkiismerettel én tehetek tanúbizonyságot arról, hogy öt évi együttműködésünk óta mindegyik a maga helyén kötelességét teljesítőnek, a rábizottakban hűnek találtatott. A lefolyt öt év alatt történt a b -somogyi ev. ref. egyházmegyének, mint a csurgói tőgymnasiumot fentartó testületnek az állammal való szerződés kötése ; ez idő alatt volt összehiva az alkotmányozó zsinat, melynek egyházmegyénkből három t >gja volt; — ez idő alatt merüli felszínre az egyház és államviszony rendezésének nagy kérdése, mely egyházunk békés hajóját is hullámveréseivel csapkodja ; most van szőnyegen a polgári házasság és vallások szabad gyakor-