A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1891. június

közben tűnnek gyorsan haladó perczei. Egyházmegyénk életében az elmúlt év, melyről számot akarok adni a mélyen tisztelt közgyűlésnek, milyen volt ? hosszu-e ? vagy rövid ? . . . e kérdésre általánosságban feleletet adni nem lehet. Hosszú volt az elmúlt év azok előtt, kik az egyház közügyei iránti gyámolító munkásságban részt nem vettek, vagy a részvételnek csak kevés mértékére szoritkoztak ; hosszú volt az elmúlt év azok előtt, kik várokozó állásban, bírálva nézték mások munkásságát, azok munkásságát, kiknek arcz-verejtékében megtörtek a munkátlanság könnyű helyzetben bírálók gunymosolyának sugarai és záporként öntötték a kárhoztatás zuditó vizét a menhelyet nem mutató, tágas munkamezőn fáradozók fejére; hosszú volt az elmúlt év azokra nézve, kik várakoztak a munkakedv éledésére, kik várva várták a küldött szolga hívására megjelenők sokaságát, hogy velük kezet fogva, gyorsabban mozgassák a haladás lassú szekerének kerekeit. Rövid volt az év azok előtt, kik folytonos munkásságban akadályokat nem ismerő buzgósággal hiven teljesítették az ur szőllőjében rájuk váró ezernyi-ezer munkát, kik nem ijedve meg a gáncsok kiáltó szavától, nem pirulva el a gunyolás hahotázásának hallására, nem hallgatva az irigység sziszegéseire: öntudatosan választott irányukat nem tervezve, lankadást nem ismerő szorgalommal végezték az egyház urától rájuk bízottakat Ha általánosságban akarjuk elbírálni a mult évet: akkor valamint minden téren, ugy az egyházi élet mezején is igy kiálthatunk: «Bizony sok az aratásra való gabna, és kevés az arató; kérjétek az aratás urát, hogy bocsássa ki az ő munkásait!» Napjainkban, lázas sietséggel igyekeznek az állam közigazgatásának útját röviddé, könnyen járhatóvá tenni, hogy gyorsabbá tegyék a rajtok haladó közügyek vitelét; nem volna-e szükség az egyház közigazgatás terén is ut egyengetésre ? irány röviditésre ? czélszerü intézkedések tételére ? melyek által javitatnék, gyorsitatnék a közigazgatás; mert bizony századok avult nyomai láttatják magukat közigazgatásunk ösvényén, melyekbe erős rázkódással zökkenik, s onnan kétszeres erővel vonatik ki a közigazgatás szekere. Történt ugyan a legközelebb mult tizedben intézkedés a hiány pótlására; történt a haladás utján némi csekély tatarozás, de irány rövidítés, általános javítás nem is kezdeményeztetett, ha csak ilyenül nem jelöljük ki a határozatjoggal felruházott konvent felállítását, mely életjelét sok tekintetben észrevehetőleg és figyelem felhivólag mutatta be egyetemes egyházunknak. A legközelebbi 1891 deczemberében összejövő zsinatnak jut a feladat, hogy a már megalkotott törvények hiányait kiigazítsa, s