A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1889. augusztus

cselekedetünk Legyünk tudósok — mely czim a használatból is már kivonatik — a folytonos tanulás, ismeretgyüjtés, a világ szellemi haladásával lépést tai'tás által; hogy ne csak külső szolgálat legyen hivatalunk viselése: hanem lehessünk vezetői a ránk bizott nyájnak; tudományunk lehessen kincses tárház, melyből a nép szükség idején segítséget nyerhessen. Népiskolai tanitó atyafiak! a tanulás a tanítóra nézve soha be nem végezhető pálya levén, tanítva tanuljanak önök. Ne a tőrvény kényszerítő erejével, hanem sokkal inkább a tanulás megkedveltetésével, a tanítás által adott kincsek értékével győzzék meg önök a népet az iskola szükségességéről, a tanulás üdvös voltáról Testvéri egyetértésben a lelkészekkel munkáljanak az egyház mezején az igazság és erkölcs magvainak vetésében. Higyjék el önök, hogy csak ugy leeud állásuk tisztelt, munkájuk csak ugy talál elismerést, ha tapasztalja a nép, hogy az iskola az élet kincseinek bányája, honnan üresen nem jön ki az oda bebocsátott ember. Tudom, hogy különösen fog hangzani indítványom mit e helyen meg tenni akarok, mely abból áll, hogy a b. somogyi ev. ref. egyházmegye területén működő segéd lelkészek és segéd tanítók minden évben két dolgozatot tartozzanak készíteni a nekik esperes által adott tárgyról, mely dolgozatokat az esperes a lelkészek és tanítók által megbírálhat. Nem indokolom semmivel többel ez indítványomat, mint azzal, hogy a segédek képességének ismeretével kell birni annak, ki őket egyik vagy másik állomásié, az ügynek használva, akarja állítani. VI. Előterjesztésből levont indítványok. Nem tekinthető az esperesi jelentés hosszú időt igénylő vizsgálat gyümölcsének; de általánosan észlelhető hiányok, bajok derítettek föl, melyek orvoslásáról, — mennyire egyházmegyénk eszközölheti — gondos kodni, véleményem szerint kötelesség, — mert mit használna a betegség fölismerése, ha a gyógyszerekről gondoskodva nem lenne ? Indítványaimat e tekintetben előterjesztem : 1) Ijesztő számban áll előttünk a lehető ÄonfSfifc ággal feljegyzett tör vénytelenül együttélések száma ; e viszony s^Tli a törvénytelen születések szám nagyságát; e viszony szüli a sok házasságtöréseket; e viszonyhói folyik a szülői gondozás nélküli gyermekeknek társadalom tértiéiként emberekké növekedése és számtalan betegségei az emberiségnek. Nem volna-c szükséges segélyül hivni az államot, hogy nemcsak az egyházra, de az államra nézve is veszélyes kórállapot megszüntetése végett hozassék országos törvény arra nézve, hogy a) a nősülhetés a 20-dik év betöltésével engedélyeztessék; b) a válóperek intézése adassék ót, éppen ugy mint Erdélyben és Magyarország összes tartományaiban a katholikus felekezet nél van, az ev. ref. egyháznak E tekintetben indítványt kellene tenni az egyházkerületre, s kérni ott, hogy az egyetemes konvent utján az országgyűléshez terjesztessék. 2) Bár kevés helyen tétetett említés, illetve panasz az ünnepnapok megrontásáról; de köztudomásu dolog, hogy ez napirenden van. Van ugyan e tekintetben országos törvény; de ez oly általánosságban szól, hogy al-