A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1886. augusztus

Intézkedtem, hogy magyar isteni tiszteletek is tartassanak. Megtörtént az eddig Triesztben vezetett anyakönyvek elkülönítése. Főt. Püspök ur által Fiumébe beküldött Moór Peter ev. ref. admi­nistrator az áll. főgymnasiumba az államkormány által a prot. hit­vallásúak hitoktatójának évi 200 írt fizetéssel kineveztetvén s a ten­gerészeti akadémia prot. növendékeinek hitoktatójául leendő kinevezte­tése iránt is kilátása lévén, ha a főt. konventtől kért segély is mega­datik, fiumei egyházunk biztosítva lesz. Fiúméból szerencsésen haza érkezvén párnap múlva a ker. köz­gyűlésre indultam, a melyen mindvégig jelen voltam s a főt. kerület megbízásából az egyházkerület missió hálózatának a rendelkezésére állott sovány adatok alapján való elkészítésével is megbízatván a slavon­horvátországi és fiunmei missiókat részint a 83-iki konventen is már felhasznált, részint azóta gyűjtött adataink és megállapodásaink ér­telmében térképileg is feltüntettem, jelentőségüket kiemeltem. Elnöktársammal együtt a gymn. pénztárt megvizsgáltuk s rend­ben vezetettnek s a pénztárt is rendben levőnek találtuk. Az egyházmegyei s.-lelkészi vizsgára jelentkezett 4 s.-lelkész, Lázár István tanár, Csire István, Mátyás Mihály, Matolcsi Gyula; — a vizsga tegnap d. e. az Írásbeli, d. u. a szóbelitől kielégítő eredmény­nyel megtartatott. Kérem a közgyűlés intézkedését kibocsátásuk ránézve. A vil.-aljegyzői állomásra másod izben bekért szavazatok felbon­tattak, megválasztatott Vörös János ur 31 szavazata ellenében tek. Tóth István szigetvári ügyvéd ur 35 szóval. Kérem az esküt felvenni tőle. Egyházmegyénket tavaszi gyűlése óta egy teljesen váratlan és érzékeny veszteség érte. Nt, Halka tíámuel kadarkuti lelkész ur, a ki munkás életét, a mint iskolai tanulmányait bevégezte, azonnal mint költészettanár az őt fölnevelt édes anyának, a pápai iskolának, majd mint császári akadémikus tanitó, az Ur kicsinyjei körüli szolgálatnak szentelte; a kit szép képzettsége, a csurgói gymnasium tanárává avatott fel, az Ur háza iránti szeretete pedig a dombéi, a hoboli és a kadarkuti egyházak pásztorságára állított, mig az egyházmegye bizodalma a főjegyzői, majd az esperesi teendők vitelére hivott el, s mind ezen sok oldalú munkakörben méh szorgalommal, ifjú korában attikai mézet is gyűjtve, élete delén pedig mint imairó a költészet legmagasabb regiójába szárnyalva élt, munkált és hatott a jánosi szelid lelkületű és sámueli ihletettségü férfiú, a mily váratlanul mindnyájunkra nézve a kik szerettük és becsültük őt, oly korán is, bár élete 69-ik évében, máj. 24-én hirtelen elhunyt. Legyen emléke áldott mi közöttünk. Kérem 86—7 d. évi tavaszi gyűlés helyének megállapítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom