A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1885. szeptember
— 10 hogy épen a konventi ülések alatti időre a fiumei hitrokonok, a kik között számosan vannak befolyásos és tekintélyes állású ág. ev. egyének is, kitűzték az alakuló gyűlés napját, mely döntendő volt az egyház jellege és jövője felett: jónak láttuk főt püspök úrral együtt nem késedelmezni, hanem megbízatást, illetve coneessát adni Moór Péter verbászi születésű, a theolog. cursust Pápán végzett, egy évet a tübingai akadémián töltött, ugy lelkésze, mint esperese s ugy tanulótársai mint tanárai által teljes elismerésre méltatott ev ref. hitvallású lelkészjelöltnek, a ki Fiume iránt régtől melegen érdeklődött, sőt Fiume missiója iránt egész lelkesedéssel viseltetve, magát annak érdekeinek szentelni ajánlkozott, Moór Péter ur concessával kezében elment, prédikált s az egyház megalakult s Moór Péter ur lelkészül megválasztatott. A fiumei protestáns egyház élén oly férfiak mint. Meynier Henrik lovag, britt vice consul s a fiumei papírgyár és a magyar hitelbank igazgatója; Conrádi polgármester; Berecz Gyula polg. isk. igazgató állván ; az első helyen nevezett az eddigi imatermet ma gábó záró házat megvevén, Triesztből az első hullámcsapásra, mely fiúméból egy ottani prot. ember lelkét érintette, azonnal 500 frt egyházi alap küldetvén s általában a hangulat más felekezetűek és hatóságok részéről is a fiumei prot. egyház iránt kedvező lévén, majd a főt. konvent 85. nov. j. k. 51. p. a. olvashatóan Fiume ügye és jelentősége a főt. konvent által is kellően rnéltáuyoltatván, ugy hiszem, nincs más teendő, minthogy egyházmegyénk hivatalosan acceptálja és szentesítse az eddig történteket s veeye kormányzata és pártfogása alá a főt. kerület és konvent előtt s mindenütt a hol lehet és kell a fiumei missio egyház érdekét s az eredmény, hiszem megszégyenítő nem leend. Moór Péter ur egy térképen előterjesztette a missio körrajzát és a hi vek statistikáját is, a kik azon körben 81 családot s több egyes protestáns hívet, összesen mintegy 350 lelket tesznek ki. Megbízatást vettem az egyházmegyétől Nagy-Kanizsán lakó híveink lelki gondozásuk tárgyában is, megfelelő intézkedést létééi teni Miután ugy Csurgó, mint Galambok oly messze esnek Kanizsától, hogy sem a kanizsai hivek, a nevezett egyházak templomaiba rendesen nem járhatnak, sem azon egyházak lelkészei, a nagy kanizsai híveket kellően nem gondozhatják, s az ottani számos alsó és felsőbb tanintézetekbe járó hitsorsos növendékeket vallásaikban nem oktathatják, minek folytán a nagy-kanizsai hivek teljes elhagyatottság, majd beolvadás veszélyének vannak kitéve:
