A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1885. augusztus

Brekinszkan jun. 8-án tartatott meg az istenitisztelettel kapcsolatos kan. visita, fájdalom azonban csak egy gondnok és két presbyter jelenlétében s a jó előre megküldött kérdőpontoknak is betöltése nélkül. Brekinszkán két buzgó egyháztag: Töltési István 12 frtot, Lénárd Mihály 50 frtot hagyományozott az egyháznak. A mind a három helyen felvett kan. visit, jegyzőkönyvet tárgyaltatni kérem. Itt látom helyén megemliteni azt is, hogy a főt. konvent által a slavon-horvátországi és a magyar tengerparti hiveink meglátogatása, ezen missió-tér tanulmányozása és a ft. konventtel leendő tüzetes megismertetése czéljából 150 frt utalványoztatván: a f. év őszén a fenti terület beutazását fogom teljesíteni, hogy annak alapján a ft. konvent támogatása mellett tervszerűen tüzetes eljárás létesíttethessék a dunántúli ev. ref. egyházkerület délvidéki missió területén. S minthogy ő Felsége a jövő hó 15-én Pozsegában tartandó katonai szemlére meg fog jelenni, az e vidéki egyházaink és hiveink érdekében ott ő FeLége előtt tisztelegni, azt előzőleg pedig a fönt jelzett terület tanulmányozási útját is megtenni; a mily czélirányos ott, hiszem, oly szükséges teendő is lesz. A „Prot, egyházi és iskolai lap" f. evi 25. számából ismeretes a közgyűlés tagjai előtt a fiumei hitrokonok abnormalis egyházi helyzete is. Venetianer Sándor trieszti ev. ref. lelkész magyar hazafias érzelemmel figyelmeztette a magyar ev. ref. egyházat arra. hogy a ránk nézve oly nagy jelentőségű Fiúméban létező ev. ref. egyházat — mely most Trieszt filiálja — önállósítsuk. Az egyházmegyei missió-bizottság megállopodása alapján megtétetett az ez irányban szükséges lépés. A Slavon-Horvát és tengerparti missió-ügy kifejlesztése várja tehát a fennebbiek szerint az egyházmegye ügybuzgalmát; várja missió-bizottsága gondoskodását s várja e gy h áz m egy én k kormányának tevékenységét, a minek ha mind a három tényező megfelel, a magyar haza és a magyar prot. egyháznak együttesen tesz maradandó becsű szolgálatot egyházmegyénk, a mire az idő most, a midőn a magyar „közművelődési egylet" spharájába oly könnyen beilleszthető a szent ügy s a mely iránt a ft. egyházkerület figyelme és pártfogása is fel van ébresztve, — legalkalmasabb. Jónak látom megemliteni, hogy egyházmegyénkbe, különböző vidékekről, közelebb is több s.-lelkész jelentkezett bekebelezés végett: de mivel egyházmegyénk saját fiai közül is három uj egyén kér 1*