A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. május

szemerei, Kovács Sándor pápai, Peti Sándor tapolcafőj világi képviselők és még nagy számban érdeklődő vendégek. 1. A főiskola dísztermében egybegyűlt közgyűlési tagok előtt dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok úr bejelenti, hogy e rendkívüli közgyűlés az E. T. és az ügyrend rendelkezései szerint hivatott össze, lelkészi jegyző által bemutatott névsorból megállapítja, hogy az alkotó tagok kellő számban jelen vannak, így a közgyűlés határozatképes. A jegyzőkönyv vezetésére Végh János lelkészi főjegyzőt kéri fel. Tudomásul szolgál. 2. E gyűlésről elmaradásukat bejelentették és annak igazolását kérik: Elekes Gyula vil. főjegyző, dr. Konkoly-Thege Sándor vil. tanácsbíró, Császár Károly, Szalóky Béla, Jakab János lelkészek. Közgyűlés a bejelentett távolmaradásokat tudomásul veszi és igazolja. 3. E közgyűlés jegyzőkönyvét elnökség, lelkészi jegyzők, dr. Molnár Imre és dr. Adorján Gyula vil. tanácsbirák fogják hitelesíteni. 4. Dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok úr a következő beszéddel nyitja meg a közgyűlést: Nagytiszteletü Egyházmegyei Közgyűlés! Mai rendkívüli közgyűlésünkre összegyűlve legelső szavunk kell, hogy a hálaadás szava legyen. Nagy világtörténelmi erők váltották ki annak idejében a népvándorlást, amelynek végső fázisaként küzdelmek és viszontagságok között vezette e földre népét és alapított részére állandó hazát Árpád fejedelem. Őt, az első fejedelmet is az egész emberiség sorsát kifürkészhetetlen bölcseséggel kormányzó jó Isten gondviselő kegyelme állította nemzete élére, hogy hazát szerezzen az ő népének. Az ő utána következő ezredév alatt számtalan megpróbáltatás és súlyos küzdelem volt osztályrésze nemzetünknek. Az Úr azonban sohasem hagyta el az ő népét és a legnagyobb nehézségek közepette és a legsúlyosabb időkben is mindenkor adott részére hivatott vezetőket, akiken keresztül munkálta annak javát és akik az ő kegyelmének segítségével átvezették azt a viszontagságos időkön a jobb jövő felé. így volt ez az