A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. augusztus

— 28 — iskola megszüntetését, mély megbotránkozással értesül az ottani tanítónő eljárásáról, melyből — 10 évi szolgálat után állván elő követelésével — kiviláglik az a törekvés, hogy csak a nyugdíjigény eléréséig akarta felhasználni a somlóvecsei egyház nagy jóságát, melyért most már ilyen hálával fizet; felkéri esperes és egyházmegyei gondnok urakat, valamint püspök urat is, hogy e kis egyházközség érdekeit minden rendelkezésre álló módon megvédeni kegyeskedjenek; i) Felsőgörzsöny lelkipásztorát és presbitériumát felhívja, hogy a cura pastorális és a belmisszió lelkes gyakorlásával hassanak oda, hogy a panaszolt állapotok megszűnjenek; a győrszemerei presbitériumot pedig utasítja, hogy az egyházi adóhátralékot be nem hajtó polgári hatóság ellen annak felettes hatóságánál járjon el; j) sajnálattal veszi tudomásul a szerecsenyi evangélikusoknak az ottani egyházközségünktől elszakadását, figyelmezteti az illetékes lelkipásztort és presbitériumot, hogy az elválásnál egyházunk érdekei csorbát ne szenvedjenek és az evangélikusoknak iskolánk fenntartásához törvényszerű, hozzájárulása biztosíttassák; k) mély fájdalommal látja úgy az esperesi jelentésből, mint esperes úr szóbeli előadásából Kupon a k.-tanító és az egyháztagok között felmerült ellentétek kiélesedettségét, mivel az elnökség jelentése szerint Kiss Lajos k.-tanító nyugdíjazása iránti kérvényét 1939 szeptember 1. hatállyal beadta és annak elintézésétől a helyzet végleges tisztulását az egyházközség szempontjából joggal várja: birósági eljárás szükségét ez idő szerint nem látja fennforogni, de kéri elnökséget, hogy ez ügyben teljes eréllyel minden törvényes mód és eszköz igénybe