A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. július
— 8 — két, vezetvén azt Istentől megadott bölcseségével a Magyar Haza és Nemzet javára. Az őrségi testvér egyházmegye gondnokává dr. Kovács Gyula kir. törvényszéki tanácselnök, egyházkerületi képviselő, a szombathelyi egyházközség nagyérdemű főgondnoka nyert megválasztást. Benne egyházmegyéje egyházi közéletünk régi, érdemes, kipróbált munkását hivta el világi vezetőjéül. A testvér egyházmegye új gondnokát köszöntjük testvéri szeretettel, a Mindenható gazdag áldását kérve jövendő munkásságára. A mezőföldi testvér egyházmegye gondnoka, dr. Lipcsey Lajos mult év végén töltötte be gondnoki működésének 10-ik évfordulóját. Nemcsak egyházmegyéjének melegszívű, lelkes, fáradhatatlan legelső munkása és hivatott vezére Ő, de egyházi közéletünknek is régi őrállója, aki úgy egyházkerületünk életében, mint az Országos Zsinaton kifejtett munkásságával megbecsülhetetlen gazdag érdemeket szerzett. Egyházmegyéje folyó évi közgyűlésén ünnepelte Őt, melyen szerencsés voltam megjelenni és ott elsősorban a pápai egyházmegye, de másodsorban az összes testvér egyházmegyék részéről Őt üdvözölhetni. Köszöntsük Lipcsey Lajost azzal az őszinte, igaz meleg szeretettel e helyről is egyházmegyénk részéről, amellyel Ő is, egyházmegyéje is mindenkor irántunk viseltetett, szivünk mélyéből kívánva, hogy egyházunknak ez a méltán vezetésre hivatott régi munkása sok-sok éven át folytathassa a jó Isten segítségével jó erőben és munkabírásban közhasznú, fáradhatatlan tevékenységét egyházmegyéje és magyar református egyházunk javára. A Kormányzó Ur Őfőméltósága Fejes Zsigmondot, pápai gimnáziumunk mindnyájunk által nagyon szeretett és a legnagyobbmértékben tisztelt igazgatóját, egyházmegyénk kiváló tanácsbiráját tanügyi főtanácsosi cimmel tüntette ki. Mindnyájan tudjuk, hogy ez a kitüntetés olyan férfiút ért, aki arra hosszú, érdemes működésével valóban a legteljesebb mértékben rászolgált. Fejes Zsigmond a kiváló professzor és most már évek óta ősi iskolánknak kitűnő adminisztratív vezetője valóban méltó büszkesége és ékessége pápai kollégiumunknak. Nemcsak a hálás tanítványok ezrei gondolnak reá és veszik Őt körül határtalan meleg szeretettel, de szeretettel és őszinte tisztelettel övezik Őt mindazok, akik csak az Ő nemes egyéniségét, az Ő kiváló tudását közelről, vagy távolról ismerik. A kitüntetés ünnepélyes átadásáról egyházmegyénk előzetes értesítést nem nyervén, azon őszinte sajnálatunkra részt nem vehet-