A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. július

— 6 — désem szerint olyan lesz, aminőt a jó magyar hazafiak megérde­melnek. Emléke előtt kegyelettel kell meghajolnunk. Súlyos veszteségről kell beszámolnunk egyházmegyénken be­lül is. Mindnyájunk legőszintébb és legmelegebb szeretetével öve­zett esperes urunk, Jakab Áron ez év tavaszán veszítette el hűsé­ges, jó hitvesét, a Mindenható bölcs rendelése folytán őt egy életen át kísérő áldott lelkű élettársát. Egyházmegyénk, gyülekezeteink, egyházkerületi intézményeink Esperes urunk súlyos gyászában őszinte szívből jövő igaz meleg részvéttel való osztozkodásunkról impozáns módon tettek tanúbizonyságot nagypiriti temetésén, ahol mindnyájan ott voltunk lesújtott szívvel és lélekkel. Emeljük fel e helyen újból a részvét vigasztaló szavát és forduljunk szeretett Esperes Urunk felé szivünk mélyéből fakadó őszinte meleg érzés­sel, kérve a jó Istent, gyógyítsa a fájdalomtól sajgó sebeket az Ő szent igéjével, azzal a szent hittel, hogy a siron túl feltámadunk és egyesülni fogunk elvesztett szeretteinkkel. A dr. Baltazár Dezső elköltözésével megüresedett konventi lelkészi elnöki székbe a Dunamelléki Egyházkerület nagynevű és nagytudományú püspöke, dr. Ravasz László nyert elhivatást. Ugyan­csak Ő lépett Baltazár örökébe az Országos Református Lelkész Egyesület elnöki székébe is. A magyar reformátusságnak az a ritka képességekkel és ragyogó szellemi kincsekkel megáldott ve­zéralakja túlnőtt az egyház keretein, az Ő egészen kivételes egyé­nisége nemcsak egyházi, hanem egyetemes magyar nemzeti szem­pontból is felbecsülhetetlen értéket jelent számunkra, sőt neve és működése világviszonylatban is kimagasló. Ennek köszönhető az a kitüntetés, amely egyházi életünk munkásai közül szinte példát­lanul érte Őt, midőn a Magyar Tudományos Akadémia másod­elnöki székébe emelte. Tisztelettel javasolom, köszöntse egyház­megyénk dr. Ravasz László püspök ur Őnagyméltóságát, ezidő­szerint nemcsak hivatalánál fogva, de Istentől nyert hivatottságá­nál fogva is legelső lelkipásztorunkat e ritka, szép és magas hármas tisztség elnyerése alkalmából mélységes tisztelettel és őszinte igaz szeretettel, kérve a jó Istent, engedje, hogy Ravasz László, egyházunk és nemzetünk e nagy értéke hosszú éveken és évtizedeken keresztül fejthesse ki áldásdús működését és áraszt­hassa ragyogó szellemi kincseinek gazdagságát úgy egyházi, mint nemzeti életünkre. A tiszántúli egyházkerület Makláry Károly egyházkerületi fő­jegyző, debreceni lelkipásztort hivta el püspöki székébe. Az új

Next

/
Oldalképek
Tartalom