A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július

— 27 — Általában meggyőződéssel jelenthetem, hogy egyházközsé­geink külső s belső élete nem ad okot aggodalomra. Az egy­házi épületek mindenütt a szokott példás rendben vannak. Ahol mégis szükségesnek mutatkozott, a kisebb mérvű javítások már ottlétem idején folyamatban voltak. A kis pápakovácsi egyház­község egészen újból, kőanyagból építteti tanítói melléképüle­teit. Egypár helyen nagyobbszerű javítást terveznek. Az egyházi kivetések kedvezőbben folytak be, mint 1933-ban. A hátralékok legnagyobbrészt ez évről állanak fenn. Remélnünk lehet, hogy a rettegést okozott tavaszi fagykároknak meglehetősen leapadt nagysága folytán az ez évi eredmény egészen kielégítő lesz. Nagyon nehezen javul e részben, a noszlopi egyházközség, ahol 2—3 évről hátralékban van a kivetés, az egyházközség adóssága summás és — ez a csodálatos — a háztartás — látszólag — mégis rendben van. Állami közadókkal is van hátralékban néhány egyház. Abból az időből erednek, midőn belekiáltották az ország közhangulatába a szívesen vett jelszót: a paraszt koldus, ne fizessen adót. Meg van a törekvés a baj orvoslására. Nagyon rosszul áll általában a tanítói nyugdíjintézeti járu­lékok ügye. Alig néhány egyházközség fizeti. Nem is akarják fizetni. Már bátorkodtam rámutatni, hogy ha a summás hátra­lékokat kis egyházközségeinknek kell megfizetni, egyszerűen össze fognak omlani. Nem is tudja az ember megérteni, hogy az államkormányzat miért nem rendezi ez ügyet? A nemtörő­dömség egyszerűen azt fogja eredményezni, hogy senki sem fizet. Ez különben országos jelenség. 3. Ezek mellett a kedvezőtlen jelenségek mellett az önkén­tes áldozatkészség is megnyilatkozott. A tápi egyházközség hat regiszteres harmóniumot szerzett előadások jövedelméből és közadakozásból. — Különösen felemelő és elismerésre méltó példáját szolgáltatta az egyház iránti áldozatkészségének df. Debreczeni Sándor ür őméltósága, a szerecsenyi leányegyház­község főgondnoka, aki az egyháznak 1 az önmaga által megsza­bott summás egyházi évi adón felül 1000 P készpénzt adomá­nyozott, az úrvacsorai kenyeret és bort, a hivatalos fuvarokat szolgáltatja, a mult évben két szeretetvendégséget rendezett az egész gyülekezet részére, gazdag adományokkal; méltóságos hitvese az úrasztala fa lábait fehér márvánnyal cseréltette ki 150 P költséggel. — Györszemere templomát renováltatta az ifjúság lelkes áldozatkészségéből 500 P költséggel. Október

Next

/
Oldalképek
Tartalom