A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július

_ 20 — ség lévén, minket, mint a legmagyarabb egyházat, legközelebb­ről kell hogy érdekeljen. De ugyanez okból érdekel és 'érint bennünket a telepítés kérdése is. Mindkét nagy probléma a kor­mány asztalán fekszik, kormányprogrammot képez. Érdeklődés­sel és várakozásteljesen tekintünk az e tárgyban teendő intéz­kedések és készülő törvényjavaslatok elé. Minden esetre szük­ségesnek és kívánatosnak tartjuk, hogy református egyházunk­nak illetékes, arra hivatott és e kérdésekkel foglalkozó ténye­zőinek szintén lehetővé legyen téve a hozzászólás e nagyfon­tosságú törvényjavaslatok végleges elkészülte előtt. A Mindenható segítségét és kegyelmét kérve mostani mun­kálkodásunkra, a Nagytiszteletü Egyházmegyei Közgyűlés mé­lyen tisztelt tagjait szeretettel üdvözölve, a közgyűlést Isten nevében megnyitom. Az egyházmegye közgyűlése, midőn gond­nok úr onagyságanak egyházunk mult évi tör­ténetét vázoló beszédéért köszönetet mond, an­nak e gyűlés jegyzőkönyvébe való felvételét és kinyomatását kimondja s vele kapcsolatban a következő határozatokat hozza: 1. Mély és igaz kegyelettel, a nagy vesz­teség feletti fájdalom érzésével áldozik egy­házkerületünk nagy halottja, az 1934. évi de­cember hó 30-án elhunyt dr. Antal Géza püspök emlékének; pápai egyházközségünk s vele egy­házmegyénk egyik lelkipásztorát, egyházkerüle­tünk intézményei megmentése körül halhatatlan érdemeket szerzett nagynevű püspökét, magyar­országi református egyházunk egyik hatalmas vezérférfiát, — sőt a világprotestantizmus is kiváló képviselőjét vesztette és siratja az ő ha­lálával. Alkotásait, érdemeit, tevékenységének eredményeit az egyháztörténet fogja feljegyezni és méltóképen megörökíteni; mi első sorban kis gyülekezeteink atyai gondoskodású, meleg SZÍVŰ pártfogóját gyászoljuk, kinek emléke le­gyen ezerszer áldott. 2. Főtiszteletü és méltóságos Medgyasszay Vince úr, egyházkerületünk új püspökfe előtt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom