A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. július

- 70 — 4. Dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok mélyen szántó tanulmányt olvasott fel a presbiter törvény szerinti tisztéről, felölelve mindazt a jogot és kötelességet, amit az új egyházi törvény a szentírás alapján a presbiterre ruház. Hozzászólott Ólé Sándor pápai lelkipásztor, hangsúlyozva, hogy az új egyházi törvény megújulást akar az egyházi életben, de ezt a megújúlást magunkon kell kezdenünk. Ha voltak és vannak hibák egyházi életünkben, ne a törvényben keressük az okot, hanem önmagunkban, hajtsuk le a fejünket és mellünket verve mondjuk: mea culpa. Tanuljunk meg imádkozni egymásért és édes anyánkért: az egyházért. Jakab Áron esperes örömmel állapítja meg, hogy a pápai egyházmegyei kicsiny gyülekezetek a szorongattatások, a szinte elhordozhatatlannak látszó anyagi nehézségek, a rendkívüli mértékben próbára tevő terhek alatt sem roskadnak össze, élnek és virágoznak, mert itt egy lélekben erős nép, a Tóth Ferenc kálvinizmusának a népe él. Konferencia az előadónak és a hozzászólóknak köszönetét nyilvánítja. 5. Végh János adorjánházai lelkipásztor dr. JókayIhász Miklós előadásával kapcsolatban indítványozza, hogy kérje meg a konferencia az Országos Református Presbiteri Szövetség központi vezetőségét, kegyeskedjék az egyetemes konventhez fordulni az iránt, hogy méltóztassék az egyházi törvényeknek a presbiterekre vonatkozó §-ait (I. tc. 44. és 47. §) és a presbiteri eskü szövegét megfelelő alakban sokszorosíttatni, azt az egyházközségeknek kellő példányban rendelkezésére bocsátani azzal az utasítással, hogy az minden jelenlegi és minden újonnan választott presbiternek kezébe adassék az eskütételkor. Konferencia az indítványt egyhangúlag elfogadja, mert az abban foglaltak megvalósításában a presbiteri tiszt hűséggel való betöltésének megkönnyítését, de egyúttal az arra való állandó figyelmeztetést is látja. 6. Kiss Zoltán nyárádi lelkipásztor A zsinatpresbiteri egyházkormányzat történelmi fejlődése című