A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július

— 47 — Pápakovácsi államsegélye oda van. Nem tudunk így szólni a mi Istenünknek: »Akiket nékem adtál, megőrizém és senki el nem veszett közülök«. — Személyünkben sem vagyunk itt mind, akiket e tisztre választott akkor az egyházmegye. Ahogy a névsort nézem sorba: Nagy Gábor az egyházára nehezedő sors miatt elment, Balla Dezső a maga sorsa miatt nem hordozhatta a tisztét; Győry János a kora miatt fölcserélte a körfelügyelőséget a bizottsági tagsággal; Biró János elhalt; Szakáll Vince elment, Szeremley Lajos is itt hagyta e siralomvölgyet; Széky Aladárné nyugalombavonult. Talán soh'se hullt le ennyi levél öt év alatt a t. ü. b. fájáról. Legyenek áldottak, akik elmentek, lehulltak, legyenek áldottak, akik megmaradtak s az újabb tagok, kik útközben csatlakoztak hozzánk. Hív munkájuk tudatában, fájdalmaikban s örömeikben — és reményeikben áldja mleg mindnyájukat az Isten! Köszönöm a sok fáradtságukat, — Esperes urunkét is, a tanügyiekét. Megadott segedelméért a jó Istentől áldva — jelentésem elfogadását tisztelettel kérem. Tanügyi bizottság az egyházmegye tanügyi állapotáról szóló tanügyi elnöki jelentést az egyházmegyei közgyűlésnek köszönettel elfogadásra ajánlja. A tanügyi bizottság javaslatai szerint egyházmegyei közgyűlésünk a következő határozatokat hozta: 1. Tanügyi bizottsági elnök jelentését az egyházmegyei közgyűlés köszönettel elfogadja. 2. Bolla József felsőgörzsönyi lelkész indítványozza, hogy Magyargencs szórvány Felsőgörzsönytől, ahonnan 18 km.-nyire van, el- és a hozzá közel eső mezőlaki egyházunkhoz csatoltassék. Ebből az átcsatolásból mind a hitoktatás, mind általában az egyházi gondozás szempontjából csak előnyök származnak Magyargencsen lakó híveinkre. Egyházmegyei közgyűlés a felsőgörzsönyi és mezőlaki anyaegyházak presbitériumait felhívja, hogy Magyargencs átcsatolása tárgyában