A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 38 felszentelését, ez új egyházközség anyagi ügyeit Püspök űr őméltóságának, Esperes úrnak és az egyházmegyei számvevőségnek különös gondjaiba kéri. Ad 12. Mély szomorúsággal látja egyházm, közgyűlés kisded gyülekezeteinknek az állami segélyek leszállítása és a gazdasági válság folytán bekövetkezett keserves vergődését, anyagi romlásba jutását. Azért újra csak egyházi főhatóságainkhoz fordul azzal a kéréssel, hogy az államnál a minden ország támaszát és talpkövét: a tiszta erkölcsöt hiven ápoló református egyházunkkal szemben a segítség mérvének indokolatlan leszállítása helyett jogos igényeink kielégítését sürgetni kegyeskedjenek. Ad 13. Egyházmegyei közgyűlés elismeréssel és dicsérettel adózik a noszlqpi, pázmándfalui, nagyacsádi, mezőőrsi, mihályházai és tápi, valamint az esperesi jelentésben említett többi egyházközségeknek a teljesített kisebb-nagyobb, de mindenütt a hegyeket mozgató hit áldozni tudó erejét hirdető építkezésekért s a Nagypiriten, Bakonyszentkirályon, Csetényebn és Mezőlakon Isten dicsőségére szolgáló adakozásokért; Nagyacsádon Katona Gábor presbiter 4 mm. buza, Pázmándfalun özv. Szabó Ferenc Istvánná 1000 pengő adományáért jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánítja, Nagypiriten B. Burján Károly emlékét, ki adócsökkentési alaphoz 500 P-t hagyományozott, jegyzőkönyvében megörökíti. Ad 14. A veszteség fájó érzésével, a szeretet kegyeletével veszi körül közgyűlésünk noszlopi Körmendy Béla úrnak, egyházmegyénk 16 éven át volt világi tanácsbirájának, majd világi főjegyzőjének áldott emlékét; egyházi ügyeink iránt való meleg érdeklődésével, páratlan kötelességtudásával, a rábizottakban való hűségével szerzett érdemeit jegy-