A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. július

— 21 — vételével — nagy építkezést tervez; a templom építése azonban nincs a tervezésben. Pedig a templom megépítésére kikötött végső idő: 1928. év, közeleg. Az ajándékozási szerződés ugyanis 1913. évben jött létre s ettől számított 15 év alatt felépítendő a templom. Részletesen ismerteti a presbitérium építési tervezetét. Az egyházmegye közgyűlése, felügyeleti jogánál fogva, anyagi és erkölcsi tekintetben felelőssé teszi a soproni egyházközség presbitériumát, hogy építkezési tervezéseiben a nem is református felekezetünkhöz tartozó nagy ajándékozónak, a soproni egyházközség megalapozójának igen tiszteletre méltó szándékát a legteljesebb mérvben, minden más tekinteten felül tiszteletben tartani a legfőbb kötelességének ismerje s az építkezés főcéljául, a nagy adományozó által is megjelölt helyre, a templomépítést tűzze ki s a templom felépítése előtt semmi egyebet ne építtessen. E végre a templom tervét és költségvetését megállapítván s azokat az egyházközségi közgyűléssel is letárgyaltatván, tervet és költségvetést megerősítés végett, a vonatkozó presbiteri és közgyűlési határozatok kapcsán az egyházmegyére, az esperesi hivatalhoz terjessze fel. S6. Esperes jelenti, hogy a somlóvecsei leányegyház, az elvont államsegély pótlásául, három hold földjét kötötte le tanítójának s azt a tanító el is fogadta. Mégis a tanító a neki járó teljes tanítói fizetést követelésbe tette, a vármegyei közigazgatási bizottság annak végrehajtását el is rendelte. Azután a tanító mást gondolt s az ügy most függőben van. Tudomásul feljegyeztetik. 27. Nóráp panaszolja, hogy tanítójától az államsegély megvonatván, nem bírja viselni az egyházi és iskolai terheket. Az egyházm. közgyűlése a nórápi egyházat a segélyezendők közé sorozza, de nem mulaszthatja el a mintegy 2900 aranykorona egyenes