A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1925. szeptember

- 18 — buzgó fia vagyok, soha eszembe sem jutott, hogy embertársaim között bármi különbséget tegyek azért, hogy ők esetleg más egyháznak tagjai. Eszembe sem jutott volna, hogy akár idegeneket, akár alárendeltjeimet hitfelekezet szerint osztályozzam, csak a tiszta egyéni értéket tekintettem. ígérem, hogy ugyanezen elveket fogom követni a jövőben is és hazafias kötelességemnek fogom tartani a felekezeti békességet és összetartást teljes erővel szolgálni. Rá kell még végül mutatnom arra a helyzetre, amelyet a magyar református egyház az államhatalommal szemben elfoglal és arra a szerepre, amelyet a magyar állam érdekében be kell töltenie. A magyar református egyház miként a múltban, úgy a jövőben is, az államhatalommal szemben kell, hogy ragaszkodjék ősi alkotmányához, melyet mint féltett kincset sikerült megőriznie évszázadok viharain keresztül, e mellett azonban úgy mint a múltban is, készségesen támogatja az államhatalmat mindaddig, amig az magyar nemzeti, hazafias szellemben működik. Miként már mondottam, a magyar református egyház mindenkor egyet jelentett a magyarsággal, a református egyház érdekei mindenkor szorosan összefüződtek a magyar nemzet érdekeivel, így volt ez a múltban, így van a jelenben és így kell lennie a jövőben is. A magyar hazafias szeliem ápolására és fenntartására, a csüggedt lelkek erősítésére, a szivek bátorítására sohasem volt oly nagy szükség, mint épen most és e téren igen fontos és magasztos hivatás vár a magyar református egyházra is. A magyar református egyház tagjai hazafias, nemzeti érzés és a haza érdekében kifejtett önzetlen munkásság terén mindenkor előljártak a múltban és elől fognak járni a jövőben is. Ki kell vennünk részünket szegény összetört országunk újjáépítésének nagy munkájából és e téren félretéve minden felekezeti, vagyoni, foglalkozás- vagy osztálybeli és egyéb különbségeket, együtt kell dolgoznunk ezért a nagy célért, az új, hatalmas Magyarország kiépítéséért, mert ha Magyarország virágzásnak indulva, régi határai között ismét nagy, hatalmas és boldog lesz, akkor ezzel együtt újabb virágzás fog bekövetkezni a magyarság sorsával mindenkor összeforrott magyar református egyházra is. A jó Isten adja, hogy úgy legyen! Az egyházmegye közgyűlése köszönetet mond a nagyszabású és nagyhatású székfoglalóért s a maga részéről kijelenti, hogy a ki-