A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1922. június

— 10 ­is, a munkából is elég volt 20 esztendő. Azért hát a vá­lasztásnál méltóztassanak az én személyemtől eltekinteni. Szavazatbontó küldöttség kinevezését is kérem. Mely esperesi jelentésre a következő határozatok hozattak. I. A közgyűlés egyházunk jövőjébe vetett tántoríthatatlan hittel bizik abban, hogy a lelké­szek s tanítók odaadó munkája folytán lassankint begyógyulnak a sebek, melyek ma az egyház testét égetik. Esperes urnák köszönetét fejezi ki azért, hogy az egyházlátogatás alkalmából a gyülekezetek körében istentiszteletet tartott, mely által a hitélet erősödését jelentékenyen elősegítette. II. A közgyűlés sajnálattal veszi tudomásul pápadereskei egyházközségünk zilált állapotát s figyelmezteti ugy a szent gyülekezetet, mint a presbitériumot azon nagy kötelességre, melyet tőlük az ősöktől átvett szent örökség megbecsü­lése és az utódok számára megőrzése követel. Megbízza az egyhm. számvevőséget, hogy ez egyházközség f. évi költségvetését a rendelke­zésére álló adatok alapján állapítsa meg, az adókivetést az érvényes adókulcs szerint készítse el s az esperes ur ezeket megerősítvén, a leg­erélyesebben hajtassa be. III. Nagy örömmel veszi tudomásul köz­gyűlésünk, hogy egyházközségeinkben egyesületek alakulnak s ezek által az egyházias érzület ápol­tatik s erősbödik. A csöglei ref. leányegyletnek polgári leány­képzővé átjátszása felett rosszalását fejezi ki s ezen ügy megvizsgálására Jakab Áron lelkész és Árvay Gábor tanitó urakat kiküldi, utasítván őket, hogy vizsgálatuk eredményéről az esperesi hivatalnak esetleges további eljárás végett jelen­tést tegyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom