A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. június

— 6 ­Kispirithen egy menekült tanítónő működött február elejéig. Ekkor visszarendelték állomására. Kisegítőt nem lehetett kapni. Hadba vonult tanítók helyett lelkészek tanítottak a kö­vetkező helyeken: Dudaron Szűcs Zoltán helyett Mészáros András, Győrszemerén Nagy Antal helyett Jakab János, Mezőőrsön Szabó Károly helyett Szijj Sámuel, Padragon Keszi Gábor helyett Biró László, Pápadereskén Kis József helyett Neupor Béla, Takácsin Yárady Jenő helyett Győry János, Kéttornyúinkon Gyimóthy Lajos helyett Horváth Lajos (1917 januártól április végéig). Állam által leendő meg­jutalmaztatásuk céljából a fölterjesztést megtettem a püspöki hivatalhoz. Y. Hadisegély a lelkészeknek. Országos kormányunk mérlegelve azt a nehéz helyzetet, melyet a háborúval járó drágaság szült, a lelkészeket is részesítette hadisegélyben. Az előző évi 250.000 korona átlagot 400.000 koronára emelte fel. így a legnagyobb szükségben levő lelkészek meglehetős segélyben részesültek. Mondjunk köszönetet e helyen is az országos kormánynak, főleg gróf Tisza István volt miniszter­elnök úrnak. YI. Egyházmegyei néplap. Mult évi lelkészi értekezletünk az ügyhöz méltó emelkedettséggel szükségesnek mondta egy egyházmegyei néplap megindítását a baranyai Kálvinista Lobogó mintájára. Kiss Zoltán lelkésztársunk nagy jó igye­kezettel hozzá is fogott a munkához. Szeptember 9-én az ő fogalmazása szerinti körlevélben közöltem a lelkészi -és tanítói karral azokat az irányelveket, amelyek szerint óhaj­taná a lap szép hivatását betölteni és kértem irányító hozzá­szólásukat és azok neveinek közlését minden gyülekezetből ós a szórványokból is, akiknek módjukban volna előfizetni a lapra. Kiss Zoltán úr kérése folytán Tóth Kálmán úr, egyházmegyénk tanítói egyesületének elnöke is lelkesen buzdította tanítótársait az ügy felkarolására szept. 18-án kelt levelében. A dolog már annyira előhaladt Kiss Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom