A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. szeptember

Tartalomjegyzék

- 8 — A vizsgálat idejére a helybeli lelkész úr Írásbeli meghívón meghívta a preßbiteriumot és e meghívón felhívta az elöl­járókat, hogy a bizottság megjelenését adják tudtára a gyülekezet tagjainak, hogy akinek valami jelenteni valója vagy panasza van a baptista-ügyben, reggel 8 órakor jelen­jék meg a küldöttség előtt. Az elöljárók közül három a harc­téren volt, egynek más halaszthatatlan dolga volt; a többi megjelent. A baptisták közül nem jelent meg senki. A bizottság felhívta az egyház gondnokát, hogy a megjelenni kivánó baptistákat újra hivja meg, akár az egyház tanács­termébe, akár a község házához. Erre se jelent meg egy se; se itt, se ott. A vizsgálat során a lelkész, a tanító és az elöljárók egybehangzóan azt állították, hogy ők se egyenként, se összeségükben nem követtek el semmi olyant, amiért okuk lett volna a baptistáknak az egyházból kilépni. Ifjú Jakab Sándor a katonaságnál ismerte meg a baptizmust, megkedvelte és az toborzott neki híveket Csetényben. Az egyházlátogatás alkalmával bemutatta a lelkész úr a presbitériumnak 1915 február 28-án tartott gyűlése jkvének 2. pontját, amely arról szói, hogy Bognár Pál presbiter felesége bejelentette egyházunkból való kilépését, gyermekei pedig (18, 19 éves fiuk) a mi istenitiszteleteinken soha meg nem jelennek, hanem a baptista összejövetelekre járnak el. Bognár Pál, aki jelen volt e presbiteri gyűlésen és akit igen kértek, hogy gátolja meg felesége kitérését, illetőleg tartsa vissza a másodszori jelentkezéstől, gyermekeit pedig kötelezze arra, hogy ne a baptistákhoz, hanem a református templomba járjanak, azt felelte, hogy nem ígérhet semmit. Az elöljáróság, tekintettel arra, hogy Bognár Pál más tekintetben feleségével és gyermekeivel is tud rendelkezni, jelentést tesz az egyházi hatóságnak ós további intézkedé­sét kéri. Az egyházlátogatás alkalmával én is igyekeztem meg­értetni Bognár Pállal, hogy eljárása milyen helytelen, mennyire ellenkezik presbiteri esküjével és az egyháza iránt való hűséggel. Valóságos hűtlenség. Megértettem vele, hogy ilyen magatartást az egyházi felsőség nem nézhet

Next

/
Oldalképek
Tartalom