A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. június

- 15 — dákai, dudari, egeraljai, görzsönyi, győrszemerei, homokbödögei, kéttornyulaki, kispiriti, kupi, magyarszentkirályi, mezőlaki, mezőörsi, mihályházai, nagyacsádi, nagygyimóti, nagypiriti, nemesszalóki, nosz­lopi, nórápi, nyárádi, padragi, pápai, pápaderecskei, pápakovácsi, pázmándfalui, péri, rédei, somlóvecsei, szerecsenyi, takácsi, tapolcza­fői, tápi, tápszentmiklósi, tósoki és veszprémvarsányi, tehát mind a 42. Egyházközségünk 1912. évi számadásait jóváhagyni s a fel­mentvényt a szokott óvás mellett megadni kegyesen méltóztassék. A pápai egyházközség számadásaira — mult évben szigorúan, de jogosan megkritizáltatván — megjegyezni kívánjuk, hogy meg­állapításainkat a n. é. presbitérium alapul elfogadta s a helyes alapon épülő 1912. évi számadás és vagyonkimutatás — egy átuta­lási mivelet eszközlése után, egészen tiszta, szabatos és helyes. — E számadások keretében a pénztárnok úr a mult évi marasztalási összeget, 54 koronát nem fizette be, mert a presbitérium kiküldött bizottsága 1912 december 2-án felvett jegyzőkönyv szerint úgy találta, hogy ezen 54 korona már az 1909. évi vagyonkimutatás­ban duplán, azaz két alapnál felszámoltatott. A mivelt férfiakból álló bizottság korrekt eljárása kétségen felül állván, tisztelettel kér­jük, hogy a marasztaló végzést méltóztassék feloldani. Nagyt. és Tek. Egyhm. Közgyűlés ! Az egyház élete lelki, szel­lemi ; látható teste az egyházközség. A test fenntartó eleme a vér; az egyházi élet vére — sajnos — ma már a pénz, az anyagi erő. Elhal a szellemi élet a vértelen testben. Egyházunk jelenét s jövőjét csak az szolgálja igazán, ki egyházközsége anyagi érdekét, ügyeit oly gonddal istápolja, mint a jó szüle a gyermekeét. Hova­tovább életelvvé válik a groteszk kép: ha nem csendül az arany, hiába zendül az ige. Anyagi nyomor mellett nincs egyházi élet. Azért, Őrállók ! hivek legyetek a templom perselye körül mindenkor! E lelkünkből fakadó intéssel számvevői megbízatásunkat a köz­gyűlés kezeibe visszaadjuk; e tisztünkről lemondunk. Amit tettünk, azt Isten dicsőségeért tettük; amit elértünk, azért Istené a dicső­ség ! A hiv munkatársaknak hála és köszönet. Kitűnő tisztelettel — Nagypirit és B.-Almádi, 1913 junius 11 — alázatos szolgái : Jakab Áron Jákói Géza egyházm. számvevő. vil. számvevő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom