A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

— 6 — azért egyházmegyénk azt, mint a testvéri összetartozandóságnak az ősök által font szép kötelékét továbbra is fenntartani óhajtja. Ad 5. Az egeraljai egyházban a békesség helyreállását és az új templom építésének folyamatba vételét örvendetes tudomásul veszi a közgyűlés. Mivel pedig a presbiterek kisorsolása és az újak megválasztása nem felel meg a törvényes kellékeknek, ennélfogva a közgyűlés az egyházi törvény I. t.-c. 56. § p) pontja értelmében a csonka presbitériumot egészben föloszlatja s utasítja az egeraljai egyház közönségét az összes presbiterek újraválasztására. Ad 6. A sikátori ügyet ami illeti, sajnálattal látja a közgyűlés azt a bizonytalan álláspontot és ingadozást, melyet a gyülekezet az iskolaépítéssel szemben tanúsít. Mivel pedig Sikátor az iskolaépítésre az egyházmegyétől már 600 K segélyt is kapott és így az egyházmegyével szemben erkölcsi kötelezettsége is van és ha a gyülekezet nagyobb buzgósággal karolja fel az iskolaépítés ügyét, az egyházmegye a további segélynyújtástól sem zárkózik el: ennélfogva, hogy a régóta húzódó ügy a megvalósulás útjára terelődjék, a közgyűlés teljhatalmulag kiküldi Sikátorra Körmendy Béla, Balla Endre tanácsbiró urakat és Jakab István rédei lelkészt, azzal a megbízással, hogy az iskolaépítésre kínálkozó telket vizsgálják meg és ha az alkalmasnak mutatkozik s illő áron megszerezhető, a gyülekezet részére vegyék is meg. Ad 7. Az esperesi jelentésnek a tandijkárpótlásra vonatkozó része az eziránt kérvényezni akaró gyülekezeteknek figyelmébe ajánltatott. Ad 8. A lelkészi és tanítói dijlevelek újbóli megállapítását, míg a küszöbön álló fizetésrendezés keresztülvíve nem lesz, nem óhajtja egyházmegyénk. Ad 9. A nagygyimóti és acsádi vallássérelmi ügyből kifolyólag felhívja a közgyűlés a lelkészeket, hogy hasonló esetekben először a saját hatáskörükben igyekezzenek orvoslást nyerni az országos törvényben előirt uton-módon.