A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1909. június

- 10 — Midőn azért egyházmegyei közgyiilésünk szivben, lélekben — habár utólagosan is — csatlakozik a jubileumi ünnepélyen megjelent tisztelgők nagy és fényes seregéhez: egyúttal buzgó imában kéri a Mindenhatót, hogy szeretett főpásztorunkat, egyházunk és hazánk egyik legerősebb oszlopát, testi és szellemi erejének teljességében tartsa meg még sokáig, hogy az egyházi és társadalmi élet mezején általa elhintett nemes magvaknak gazdag termését megérhesse. f) A Cseh Gyuláné-féle alapítványra vonatkozólag az esperesi jelentésben az foglaltatik, hogy a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés figyelmen kivül hagyta — nyilván csak elnézésből — egyházmegyénk azon határozatát, mely szerint: „a tiszta jövedelemnek 1

5-öd része bemegy, mint kezelési költség az egyházmegyei közpénztárba". A kerület végzésében ugyanis erről nincs szó. De más tekintetben is eltér az egyházkerület határozata egyházmegyénk határozatától; nevezetesen a mi határozatunk így szól „a fentmaradó W.-öd rész fele: 2/r,-öd rész a pápai ref. főgimnáziumban, 2 r,-öd rész pedig a pápai leánynevelő-intézetben tanuló jó és szegény sorsú 2—4 tanuló között osztassák ki, mint évi alapítvány. A segélyezettek közül előnyben részesül a férj, Cseh Gyula és hagyományozó nő rokon-családok 1 — 1 református gyermeke". Mi az eltérés? Az, hogy az egyházkerület végzése nem a főgimnáziumról, hanem a pápai főiskoláról szól; aztán a segélyezendők száma nincs meghatározva, végül, hogy a rokon-családok gyermekei nincsenek külön megemlítve. Ugy vélem, hogy ezeknek jegyzőkönyvi kiigazítása végett kérvényt kell intéznünk a főtiszteletü egyházkerületre. Most már véglegesen meg kell állapítanunk az alapítvány nevét is. Bizonyára akkor járunk el leghelyesebben, ha Szabó Mária (Cseh Gyuláné) alapítvány néven nevezzük. Az egyházmegyei közgyűlés tisztelettel felkéri a főtiszteletü egyházkerületet, hogy a szóban forgó alapítványra az 1909 junius 8-án Komáromban tartott közgyűlésének