A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. július

— 69 -40. Olvastatott a noszlopi gyülekezetnek Parragh Károly és társai noszlopi lakosokkal való vitás birtok-ügyre vonatkozó kérelme, melyben az ehm. döntését kérik arra nézve, hogy a szóban forgó birtok az egyházat, vagy Parragh Károlyt és társait illeti-e tulajdonjogilag. Az ügy kellőleg felszerelve nem levén, azzal adatik vissza, hogy az egyház méresse fel a birtokokat, állapítsa meg a Parragh család birtoktérfogatát és az egyházi birtok térfogatát is, szerezze be a hiteles tjkv. és kataszter másolatát s az egyház maga állapítsa meg, hogy követelhet-e az elfoglalt birtoknál többet. -41. Adorjánházán 1892-ben a templomrenoválási költség a női székekre vettetett ki, ezen templomi székek közt egyik első székért tizenegy Szalóki nevü egyháztag összesen fizetett 145 frtot. Ezen Szalókiak közt van Szalóki András is, akire vonatkozólag a székdij megállapítása alkalmával 1892 május 18-án felvett jkv. azt mondja, hogy a szék használati joga egy családjára kiterjed. Akkor ezen Szalóki Andrásnak két leánya volt, az egyik időközben meghalt, a másik pedig azóta férjhez ment Szabó Ferenczhez. Szalóki András felesége a fizetéses székből kiment, helyét leánya Szabó Ferenczné és ennek 14 éves leánya foglalta el. De a székhez jogot formáló többi Szalóki nem engedte be a székbe Szalóki András unokáját. Az adorjánházai presbitérium azonban folyó évi április hó 14-én tartott ülésében kimondotta, hogy Szabó Ferencznének, Szalóki András leányának, mig él — és unokájának, mig férjhez nem megy, joguk van a kérdéses szék használatához, mert ezen jog Szalóki András családjában egy leányágra kiterjed. Azonban a presbitérium határozata ellenére is egy Szalóki Ágnes nevü hajadon a templomban közbotrányt okozólag sem Szabó Ferencznét, sem ennek leányát nem eresztette a kérdéses székbe, mire a presbitérium előbbi határozatának fenntartása mellett kimondotta, hogy hasonló esetben a polgári hatósághoz fog a közbotrányt okozó cselekmény megtorlásáért fordulni. Szalóki Gyula és Károly a maguk és a széktulajdonosok nevében kérik az egyházmegyei közgyűlést, hogy jogaikat oltalmazza meg és az adorjánházai presbitérium határozatait semmisítse meg. A közgyűlés az adorjánházai egyház presbitériumának határozatait indokai alapján helyben hagyja s kérvényező-