A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1906. július

— 27 — Ezek után engedje meg a nagytiszt, és tek. egyházmegyei köz­gyűlés, hogy a főtisztelendő püspök ur által ajánlott, s a tatai ref. egyházmegyében már régóta gyakorlatban levő számadás és szám­viteli rendszerhez is hozzászóljunk. Alulírott egyházi számvevő, ki a tatai egyházmegye kebelében mint segéd- és helyettes lelkész három évig működtem, e szám­adási és számviteli rendszert már régóta ismerem, s mikor ezelőtt három évvel a nagytiszt, és tek. egyházmegyei közgyűlés által meg­bízattam, hogy a gyülekezeti számadások készítésére vonatkozólag terjeszszek a közgyűlés elé javaslatot, ezen megbízatásomnak eleget téve, javaslatomat a tatai egyházmegyében gyakorlatban levő szám­viteli és számadási rendszer figyelembe vételével készítettem. Mivel azonban megvoltam győződve arról, hogy a tatai egyházmegyének az egyházak vagyonkezelésére vonatkozó szabályrendelete és szám­adási rendszere a lelkészektől és gyülekezetektől sok oly felesleges munkát kiván, mi a számadások készítését, a számvevők munkáját nemhogy megkönnyebbítené, ellenkezőleg tetemesen megnehezíti, elégségesnek találtam a számvevői felülvizsgálathoz a pénztári és magtári napló másolatának, a zárszámadásnak, a számadási évre vonatkozó költségvetésnek és a gyümölcsöző tökékről készített szám­adásnak beküldését. — Két évi tapasztalat után meggyőződtem arról, hogy ez az ellenőrzés szempontjából teljesen elégséges, ha a számadások készítése az 1904. és 1905. évi egyházmegyei jegyzö­könyvünkben olvasható számvevői javaslatunk alapján, az általunk készített rovatos ivek felhasználásával s azoknak pontos kitöltésével, tehát a számadási évre vonatkozó költségvetési czimek összegeinek és a hátralékoknak is kitüntetésével, a bevételi és kiadási tételeknek a költségvetésnek megfelelő czimenkénti csoportosításával s lehető­leg az ezen jelentésünk kapcsán beterjesztett kimutatásban látható csoportosítás szerint történik. Szerintem tehát szükségtelen az egyházi adófökönyv zárlata, mert azt, hogy mi a gondnoknak, illetve a gyülekezetnek a bevé­tele és kiadása?, megmutatja a gondnoki vagy pénztári napló is, ha a költségvetésben egyházi adó-, haszonbér- és kamathátralékok czimén okvetlenül kimutatandó összegekkel összehasonlítjuk az e czimen befolyt összegeket; az pedig, hogy a számadási évről mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom