A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1901. június

— 15 — kivül munkálkodó belmissió-egylet több zavart, mint egyességet, több kárt, mint hasznot csinálna. b) Ugyancsak a 11. §-nál megjegyeztetik, hogy a tiszteletdijak és fizetések választmány által történő' megállapítása közgyűlési jóváhagyást igényel.« V. szakasz. A 16. §-ba beszúrandó, hogy felszámolás esetén az egylet vagyona valamely »ev. felekezeti jótékony czélra« fordittassék. Mindezen módosítások figyelembe vétele mellett a kéz alatt levő alapszabály-tervezetet ajánlja értekezletünk az egyházmegyei közgyűlés jóakaratába. 4. Marczalvidéki lelkészi kör jelenti, hogy Kúpon 1900. évi április 11-ik napján tartott értekezletében Balla Dezső kúpi lelkész a zsinati törvénykönyv revíziójáról értekezett; az értekezésben foglalt gondolatokat ajánlja az egyházmegyei lelkész-értekezlet s általa az egyházmegyei közgyűlés megérdemelt figyelmébe. Az értekezlet minden tagja ismervén ez értekezést a »Dunántúli Prot. Lap« hasábjairól, a marczalvidéki körrel egyértelemben ajánlani fogja az abban világot látott életrevaló eszméket az egyházmegyei közgyűlés támogatásába, mely lehetővé tegye, hogy ez értekezés felől az egyetemes konvent, mint zsinat-előkészitő testület is tudomást szerezzen. 5. Ugyancsak a marczalvidéki kör előterjeszti, hogy ifj. Szekeres Mihály noszlopi lelkész felolvasását tartott ily czim alatt: »Allami védelem s híveink elhalászása.« Felolvasásának végkövetkeztetése gyanánt indítványozza, hogy a gyermekek vallásáról szóló 1894. évi t.-cz. eltörlése végett — mint amely törvény a valódi szabadelvüséggel ellenkezésben áll — az országos kormányhoz, illetve törvényhozáshoz a szokott módon mielébb felirat intéztessék. Az értekezlet minden tagja előtt általánosan ismert lévén a kérdéses törvény által előidézett nagy vesztesége ev. ref. egyházunknak, kimondatik, hogy illetékes hatóságaink — kezdve az egyházmegyén — felkerestetnek, felkéretnek, hogy a m. kir. kormány s országgyűlés