A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1901. június

— 13 — Ezen indítványt az értekezlet minden vitatkozás nélkül egyhangúlag elfogadván, megkeresni határozza az egyházmegyét, hogy az ez indítvány értelmében hasson oda a kerület és konvent utján, mikép a közeli jövőben összeülő zsinat az 1848. XX. t.-cz. 2., 3. §§-nak életbeléptetése érdekében döntő lépést tegyen. 3. A pápavidéki lelkészek köre véleményes javaslat kapcsában ismerteti a Pozsonyban 1900. évi szeptember 19-én tartott belmissiói értekezlet jegyzőkönyvét és az ezen értekezleten megállapított »Magyar evangeliumi belmissiói egylet« alapszabálytervezetét. Értekezlet a pozsonyi belmissiói értekezlettel egyérteleinben elismeri a belmissió nagy fontosságát és égető szükségességét s a belmissió magasztos feladatának minél sikeresebb megoldása kedvéért kívánatosnak tartja a szétszórtan heverő erők egyesítését, a munkára kész és képes lelkek tömörülését. Ehhez képest a felolvasott alapszabálytervezetet általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A részleteknél azonban a következő észrevételeket teszi, u. m.: III. szakasz, a) A 8. §-ból törlendő az utolsó hét szó; vagyis e §. utolsó mondata ide módosítandó: »Ily megbizottak a közgyűlésen szintén birnak tanácskozási és szavazati joggal, sőt tisztviselők ül és választmányi tagokul is megválaszthatok.« E módosítás mellett szól a jogegyenlőség nagy elve s az egyletnek jól felfogott érdeke, mely követeli, hogy máskülönben érdemes és mindenképen hasznavehető harczosa a belmissió szent ügyének ne legyen kizárva a vezérlő testület köréből csak azért, mert véletlenül megbízottjaként szerepel valamely tagul belépett hatóságnak, gyülekezetnek, vagy egyletnek. b) A 7. §-ban túlmagas a rendes és pártoló tagok tagsági dija. Miért is az értekezlet, tekintettel arra, hogy egy belmissió-egyletnek első sorban nem a tőkegyűjtés, hanem a hi vek toborzása képezi feladatát; tekintettel