A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1894. május

4 Mely alkalommal: 1. Esperes ur buzgó imája után: a gyűlés megnyittatott: 2. Egyházm. gondnok ur szivből üdvözli a szép számmal megjelent gyűlési tagokat s az elintézendő ügyek tárgyalására az érdeklődést és közfigyelmet felhívja. Egyszersmind a ha­zafiúi és mély vallásos érzet meleg hangján emlékezik meg azon kettős nagy veszteségről, mely Kossuth Lajosnak ós báró Yay Miklósnak, a magyar haza és magyar protestantismus e két legkimagaslóbb alakjának halálával sötét gyászt borított nemzetünkre s közelebb protestáns egyházunkra s pótolhatat­lan ürt hagyott maga után s indítványozza, hogy e halhatat­lan érdemeket szerzett dicsőült nagyok emléke jegyzőköny­vünkben is megörökíttessék. Az indítványt a közgyűlés általános helyesléssel fogadja s egyházmegyénk, hogy e helyen is kifejezést adjon mélyen érzett részvétének, az elköltözött hal­hatatlan nagyjaink iránti hálás kegyelete jeléül: Kos­suth Lajos ós báró Yay Miklós emlékezetét jegyző­könyvileg is megörökíti. 3. Esperes ur az egyházi életünket s közelebbről egyház­megyénket érdeklő legújabb eseményeket, ugyszinte az egy­házlátogatás eredményét a következőkben tünteti fel: Az egy évi időszak, mely gyülósünk óta lefolyt, megszülte az ujabb egyházi törvényeket, melyek alapján kötelesek le­szünk eljárni az egyházalkotmány-, egyházi törvénykezés köz­nevelési és közoktatási szervezet terén. Erősen megvagyok győződve, hogy az uj törvények egyházaink életének erősíté­sére, egyházmegyénk közügyeinek előmozdítására szolgálnak. Különösen a lelkészválasztás, közigazgatási bíráskodás, egyházi adózás terén hozott törvényeket legyen szabad felemlítenem. Egyházkerületünk áprilisi rendkívüli közgyűlésében lettek ezen törvények kihirdetve s egyházmegyénkben is életbe léptetve. Ugyanezen idő alatt jött létre az 1893: 26. t. cz. a taní­tói fizetések rendezéséről, mely országos törvény a 250 frtig terjedő ötödéves pótlókkal azt eszközölheti, hogy szegény s

Next

/
Oldalképek
Tartalom