A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1889. július

— 3 it — mat és fáradságot megérdemli: az bizonyára a tanügy tere. a népoktatás mezeje. Hol e mező elhanyagoltatik, ott a tudatlanság, vallástalanság, vagy a vakhit és babona burjánai tenyésznek; ott hiányzik az a valami, a mi az embert a többi teremtmények sorából kiemeli, s Isten képére teremtett emberré formálja. Ezért a protestantismus az iskolákat, mint az egyház életadó forrásait, mindig keblére ölelte, hiven ápolta: s épen ez tette lehetővé, hogy a felvilágosultságnak, szabad vizsgálódásnak zászlóját is mindig a megtisztított vallás lobogtatta az emberiség előtt. De e zászló — fájdalom! — kezdi régi fényét, hírnevét elveszíteni. Reformált népünk nem bir eléggé föllelkesülni az ősök dicső példáján: a közönj'össég, részvétlenség terjesztgeti fölötte hideg szárnyait. Nem bir megbarátkozni azon igazsággal, hogy gyermeke fölött nem rendelkezhetik korlátlan hatalommal, mert ahoz joga van az egyháznak és államnak is. Igy pl. Táp-Sz.-Miklóson a nép egyáltalában nem akarja gyermekét iskoláztatni, s alig 2 hónap a tanítási idő. Tanítóink sok hel}

ren nem fejtenek ki az ügyhöz méltó buzgóságot, nem képesek hivatásuk magaslatára fölemelkedni, sőt egy hajdan virágzó gyülekezetünkben: oszlopon a tanítás üg3~e a legn3'omorultabb képet tünteti fel. Itt az újonnan készült nag3' és disZes épületben Molnár Géza, oklevél nélküli id. tanitó bitorolja a szó szoros értelmében a „tanitó" nevet. Az <5 ott léte alatt a noszlopi iskola teljesen alá fog sütyedni; s egy értelem nélküli, buta nemzedék nő fel a gyülekezet gyalázatára, eg3-házmegyénk szég3

Tenére, ha a t. bizottság bölcsessége ezen tanítót Noszlopról mielébb el nem rendeli. Körlelkészi jelentéseink nagyon hiány'osak, csupán csak a száraz statisztikai adatok közlésére szorítkoznak, s ezek is sok tekintetben egymásnak annyira ellentmondanak, hogy alig lehetséges belőiölük valót kihalászni. Kívánatos, hog3

7 a körlelkészi urak részletes és kimeritő irott jelentést csatoljanak iskolalátogatásaikról a rovatos iv mellé; s különösen az iskolák osztályozását, mely nagy befogással bir a tanítókra, kellőleg okadatolják. E tekintetben óhajtandó volna egy sza-