A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1887. április

Esperest jelen!és. Mint tó a csendes völgy ölén, gyermek anyja kebelén, ól egyházmegyénk a béke karjain. Arczulata csendes, zavartalan. Munkássága mint a csergedező pataké. Egyhangú élete egén egyedül az egyetemes konvent deritett ujabb fényt, az által, hogy e lielyeni megtisztelő megjelenésével, bemutatá egyházunk kitűnőségeit, bemutatá a kicsinyek iránti szeretét. Üdvözölve e nemes város, egyház és főiskola és egyházmegye által, azon tudattal távozhatók, hogy e végvárában a reformátusságnak még most is ól a hit, remény és szeretet, él az ős kálvinista szellem. Egyébként ismét csendesen folytak dolgaink. Még a halál gyászangyala is távoltartá magát lelkészi karunktól, ám áldozat nélkül még sem lehete, a tanitói karból elvivé a derék, szorgalmas szerecseni agg barátunkat Cseke Ferenczet, a vidéknek egyik kitűnő pomologusát, Seregély Lajos a.-teveli tanítót, e jó, okszerű méhészt és gazdát, ki megmutatá, hogy szorgalom-, takarékossággal a kevés is megsokasodik. Áldás emlékükön! Hivatalát önként letette Izsó Gábor péri tanitó, taápi jegyzővé levén. Midőn — tanitó kevés lévén — távozását fájlaljuk, reményünk van, hogy ügybuzgalmát ezentúl is igénybe vehetjük a győrmegyei egyházak körül, mint ezt eddig is fényesen beigazolta. Az egyházmegye látogatását Vikár Vincze úrral teljesítettem. Annak hü képét a napló tünteti fel, de megenged nekem a t. közgyűlés, ha a napló főbb tételeit itt felmutatom: 1. Statisztikai adatok. 40 egyházunkban született 1023, meghalt 811, házasult 227 pár, konfirm. 386, áttért 4, kitért 1. Nem volt konfirmálás Rédén, Bödögén. II. Belélet. Rendszeres 39 egyházban, mig egyben, t. i. Rédén némi zavarosság észlelhető. Kegyadomány és hagyomány 836 frt 62 kr. tétetett le az egyház oltárára. Kiemelendő a pápai egyházban bold Tóth Lajos régebben volt egyházmegyei s. gondnok, élte alkonyán pedig az érintett egyház buzgó főgondnoka emlékére hálás örökösei által készíttetett ezüst gyónó kehely, ezen felirattal: „Emlékül