A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1944. augusztus
- 8 0 -5 lelkészi rizikóbiztosítás felemelése tárgyában az esperes! hivatalhoz küldött értesítése. Az egyházmegyei közgyűlés köszönettel veszi tudomásul az értesítést, felette azonban napirendre tér. A felemelés indokául szolgáló »mai helyzet«, azaz a pénzértékeltolódás folyamata nem zárult le. Lehetséges, hogy mire az új, pótmegállapodás érvénybe lépne, már újra indokolt lenne egv újabb emelés. Ezért a lelkészi kar a stabilizálódás bekövetkezéséig nem látja indokoltnak, illetve célszerűnek az emelgetéseket annyivaj is inkább, mivel arról nem szól az értesítés, hogy egy esetleges, végső fokon nagymérvű eltolodási folyamat után az állandósuláskor valamilyen formában valószínűen bekövetkező devalváció esetén a magasra emelkedett névértékekről károsodása nélkül térhet-é visssza az eredeti szerződéskötéskori reális értékekre. 47. Ismertetésre kerül a sárvári református egyházközség adóemelési határozata, melyet jóváhagyás és megerősítés végett az egy L házmegyei közgyűlés elé terjesztett. Egyházmegyei közgyűlés jóváhagyja és megerősíti a sárvári ref. egyház 1943. január 3-án tartott presbiteri, illetve 1943. január 17-én tartott közgyűlési 100<yo-os visszamenőleges adóemelési határozatát rendkívüli egyházi adó keretében. A VII. tc. 14. §-a értelmében felhívja, hogy jelen határozatra hivatkozással lelkész és gondnok aláírásával ellátva úgy az 1943,, mint az 1944. évre szólóan pótköltségvetéseket nyújtson be, melyekben a szükséglet és fedezet hasábokon egy-egy, vagy néhány tételben, megfelelő címek alatt foglalja össze az illető évek rendes költségvetéseiben kivetésre, illetve lerovásra beállított adótételeinek összegeit. Szükség esetén a következő évekre a törvényes keretek betartása mellett a rendes költségvetésekkel egyidejűleg terjessze be a rendkívüli kivetés költségvetését is. Hasonlóan készítse el annak idején számadásait is, melyekben egy-egy, vagy néhány tételben utalja át a befolyt adók össszegét a rendes egyházi számadás bevételeihez. így kellett határozni, mert egyházi törvényünk csak rendes és rendkívüli adókat ismert, pótadót nem. Gyűléseik határozatából kivehetően adórendszerváltoztatásról nincs szó. Hogy tehát az indokolt többletbevételt elérhessék, vagy a
