A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1944. augusztus

— 60 — vonalának megtartása, sőt állandó emelése végett is. A ;mai Idők, — a régi és jól bevált munka mellett, — új kívánalmakkal lépnek fel a lelkészi munkával szemben is s a lelkipásztoroknak ezekre fel kell készülni. A lelkipásztor, — a szorosan veft lelki munkán kívül is, — szellemi vezetője a rábízott nyájnak, tehát szakmunkáján kívül eső olyan kérdésekkel is kell foglalkoznia, melyekkel lelkipásztori tevékenysége közben lépten-nyomon találkozik. Mezőgazdaság, kertészet, jog, egészségvédelem azok a területek, melyeken — különösen a falusi lelki-/ pásztornak — jó otthonosan mozognia. Tehát ezek tanulmányozására is időt kell szentelnie. 2. §. Az egyházmegye kötelességévé teszi minden lelkészjellegű munkásának, hogy a Szentírással naponta foglalkozzék, ne csak mint forrásmunkával (textuáriummal), hanem mint legelsőrendü lelki táplálékkal. Szolgálata közben adni csak úgy tud, ha maga is kap naponta Attól, aki a Szentírásban magát tökéletesen kijelenti, Krisztustól. 3. §. (Kötelessége minden lelkészjellegü egyénnek, hogy a munkakörébe tartozó valamelyik theológiai tudománnyal komolyan és behatóan foglalkozzék. Olvasson a tudományág körébe tartozó könyveket, azokról jegyzeteket készítsejn s ezeket az esperes, vagy lelkészértekezleti elnök felhívására lelkészértekezleteken ismertesse. 4. §• Az egyházmegye — hogy a lelkészi továbbképzést ezzel is előmozdítsa — egyházmegyei szakkönyvtár felállítását határozza el, A könyvtárba egyesek által nehezen megvásárolható, értékes könyveket szerez be s a lelkészek rendelkezésére bocsátja kölcsönképpen. Kölcsöndíj címéin minden anyaegyház, minden parochus és vállásoktató évi 5—5 pengőt tartozik az egyházmegye pénztárába befizetni. 5. §. A lelkészi továbbképzés előmozdítására — mint eddig is szokásban volt — lelkészi körönként és egyházmegyénként évente legalább 2 lelkészértekezletet tart, melyeken legalább 2 előadás komoly, szaktudományokkal foglalkozzék. I