A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. július

- 34 biztosítási díjon kívül egyéb tartozása az egyháznak nincsen. Igen nagy hanyagságnak minősítettük, hogy tüzbiztosítási díjat 1942-ben egyáltalában nem fizettek. Ennek azonnali befizetésére a gondnok a presbiteri gyűlésen erélyesen felhivatott azzal, hogy esetleges tűzkár folytán előállható súlyos következményekért elsősorban ő a felelős anyagilag is. A számadások elkészítése közben Lelkész úr többízben kijelentette, hogy azokat ő összeállítani nem tudja s így valószínűnek látszik, hogy jövő évben ezen eset ismétlődni fog, annak dacára, hogy a presbiteri gyűlésen a majdnem teljes számban megjelent presbiterek megígérték, hogy a jövőben szorítani fogják a lelkész urat a számadások pontos elkészítésére. Presbiterek kijelentették, hogy nekik még számadó gyűlésük nem volt s az ügyek ezen állásáról mit se tudtak. Szerény véleményünk szerint lelkész úr ama kijelentése, ho,gy ő a számadásokat elkészíteni nem tudja, nem helytálló és el sem fogadható. Lelkész úr valószínűleg nem is próbálta azokat elkészíteni, mert például annak dacára, hogy tudta, hogy 4-én kiszállás lesz az iratok elkészítésére, semmiféle intézkedést sem xett azirányban, hogy azokat gyorsan és jól elkészíthessük. Mutatja ezt azon egyszerű körülmény, hogy a pénztárnaplót ott nekünk kellett nagy kínnal összeállítani a nagy nehezen rendelkezésünkre bocsájtott, sőt sokszor valósággal kikényszerített nyugták alapján. Egypár nyugtának a beírása és egy pénztárkönyv lezárása nem igényel olyan nagy tudást, hogy arra rámondhassuk: »nem tudom elkészíteni«. Ezt csak hanyagságnak lehet minősíteni. Általában a hanyagságot és nemtörődömséget mutatja az a körülmény, hogy nemhogy főkönyvek nincsenek fölfektetve, illetve vezetve, de még csak egyszerű följegyzések sincsenek. így ezek hiányában azután tényleg nehéz egy számadást elkészíteni, hogy az minden tekintetben jó és megfelelő legyen. Tehát elsősorban az alapot kell rendesen lefektetni. Véleményünk szerint lelkész úr erélyesen felhívandó a szükséges főkönyvek fölfektetésére, azokat azután pontosan vezesse is időrendi följegyzések szerint, de ne utólag, hiancfm azonnal. A gondnok följegyzései és a nyugták alapján az eredeti pénztárnaplót legalább is minden hónap végén egyeztessék a gondnok följegyzéseivel s így bármelyik hónap végén pontosan lehetne látni az egyház vagyoni, illetve pénzügyi helyzetét s nem történnék meg az ilyen torlódás. Ha mindent összevárunk és egyszerre akarunk elkészíteni, akkor a sok munkától azt sem tudjuk, hol kezdjük el. A számadások elkészítése az új nyomtatványokon hasonlíthatatlanul több munkát igényel, mint a korábbi egyszerű nyomtatványokon, de ha minden főkönyv és szükséges adat pontosan van vezetve és rendelkezésünkre áll, akkor semmi sem lehetetlen. Ha minden egyház el tudja és el is készíti azokat, akkor Szentgyörgyvölgy sem vonhatja ki magát azzal, hogy nem tudja elkészíteni. Mindent meg lehet csinálni, csak akarni kell és törődni az egyház ügyeivel. Erre pedig elsősorban a lelkipásztor van hivatva. A »Javaslat az egyházi vagyonkezelési nyomtatványok egyöntetű kezelésére« című útbaigazítás annyira körülírja a munkálatok mikénti elvégzését és keresztülvezetését, hogy azt gondosan áttanulmányozva,