A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. szeptember

— 27 — Pataky László missziói előadó az alábbi jelentést terjeszti elő az egyházmegye missziói életéről: MISSZIÓI JELENTÉS az őrségi egyházmegye anya-, társ-, leány- és fiófcegyházainak 1940—41 évi missziói életéről. A misszió 'küldetés. Területe számunkra a gyülekezet, az egyház. Célja az, 'hogy élő gyülekezetek legyenek, amelyekben az élő tagokat hitből fakadó szeretet és munkaközösségre neveljük és abban azokat meg is tartsuk. Ezt a munkát tervszerűen kell végezni az egyházmegyében iés a gyülekezetekben. E célt szolgálta a lelkészi kar őszi értekezlete, amelyen a missziói előadó vázolta a munkához szükséges irányelveket; A jelentésekből kitűnik, hogy a gyülekezetek nagy többségében tervszerűen folyt a missziói munka. Nehézség mindenütt akad bőségesen. Napjaink különböző szellemi áramlatai nem kedvezők az egyház célkitűzéseinek. Falusi gyülekezeteinkben legtöbb helyen teljesen magára van hagyatva a 'lelkipásztor. Holttenger, közönyös világ ez, sók leró és nagy hit kell a megmozdításához. Kerkanémetfalu így jellemzi: A (közönyösség általános. A templomlátogatás gyenge, főképpen a férfiak között. Az emberek gondolkodása túl anyagias. A súlyos 'adóterheket nagyon is tehernek érzik. Megjelenésük a missziói munka alkalmaiban nem annyira belső indíttatás, mint külső ösztönzés eredménye, stb. Őriszentpéter gyülekezete férfitagjairól szomorú gűnynyal így nyilatkozik: Jó kálvinisták ezek — csak irtóznak a bibliától. Bajánsenye legnagyobb hibának azt látja, hogy népünk nem tud imádkozni. Körmend ia férfiak nagy közönyét panaszolja. Bizony nyitott szemmel csak azt láthatjuk, hogy egyházunk életének csak a külső keretei állanak, a belső tartalom az idők folyamán eltűnt. Keserűen tapasztalja sokszor a lelkipásztor, hogy a rendes templomlátogatók az egyházközség hivatalosai csak: gondnokok, presbiterek, vagy olyanok, akik a személye iránt való rokonszenvből és nem örök igazságok iszomjúhozása céljából mennek templomba, vagy a templomon kívül való missziói összejövetelre. Varosjellegű gyülekezeteinkben kevesebb panasz adódik a közöny miatt. Nehézség inkább abból származik, hogy különböző társadalmi összetételű, tagjaiban változó a gyülekezet s öntudatukat különösen gyengíti a kisebbségi tudat, bár ez utóbbit könnyen erővé is lehet változtatni. Mindez ösztönzés legyen a hit előtt. Nem keli tudnunk másról, mint a megfeszített Krisztusról. A látszat ellenére is Ő viszi előre mibennünk, gyarló szerszámiakban a saját munkáját. A beérkezett missziói jelentésiekből megállapítható, hogy többen nem 'vették figyelembe a Püspök úrnak 2215—1941 sz. felhívásájt (megjelent a Dun. Prot. Lap ez évi 23. számában), mely a kérdőpontok kitöltési módjára utasítást ad. Ezért a jelentések hiányosak. Minden nemleges jelentést meg kellett volna okolni az egyes kérdőpontoknál. Az előírt általános jelentést mindössze 8 egyházközség mellékelte. Ezúton is kérem az erdekelteket, hogy a jövendőben!