A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. július

— 23 -­Egyházmegyénkben ma már olyan iskola nincs, hol a női kézi­munkát ne tanítanák. Azt kell jelentenem, hogy ez a legfejlettebb iskoláink­ban. Elősegíti ezt a szülők áldozatkészsége, mert látva annak hasznos és az életben szükséges voltát, tehetség szerint minden szüiő szívesen beszerzi leánygyermeke részére a kívánt anyagot. Szebbnél szebb kézimunka kiállítá­sok voltak. Igen gazdag anyag volt a kustánszegi, kisrákosi, körmendi, szent­györgyvölgyi, szatlai, őriszentpéteri iskolákban. A fiukézimunka is fejlődést mutat, iskoláink e téren is rekord anyaggal bövölködtek. Nevelési és tanulmányi eredmény. Tantervben előirt anyagot tanítóink valamennyien feldolgozták, el­végezték. Teljes igyekezettel, szorgalommal azon voltak, hogy jól rögzítsék, elmélyítsék. Altalánosságban ez sikerült is. Ha a két utóbbi esztendőt össze­hasonlítjuk, azt látjuk, hogy a mult év eredményének grafikonja magasabban áll az előző évinél. Egyes tárgyak elmélyítése gyengébb volt a szattai, ker­káskápolnai, kerkanémetfalui iskolákban. Ez utóbbi helyen épen elmélyítés szempontjából a körzeti felügyelők tanitó figyelmébe ajánlják a mindenes fü­zet bevezetését. Ugyancsak itt a nevelői vonatkozásokat jobban ki kell emel­ni és a vallásos nevelésben az érzelmi részre több gondot kell fordítani. A kerkáskápolnai iskolában minden tekintetben, de különösen a reáltárgyak eredményénél nagy fejlődés tapasztalható. A kustánszegi nagyobb iskolánál több gondot kell fordítani a köz­vetlen foglalkozásra és a tanításban az alkalmazást, ahol csak lehet, keresz­tül kell vinni. A: eredmény egyébként fejlődést mutat. A barabásszegi nagyobb iskolánál kisebb hiány van módszeres eljárásban a földrajztanításnál, Szentgyörgyvölgyi nagyobb iskolában a számolás és nyelvmagya­rázatok tanításában kell változtatni tanítónak a módszeres eljáráson. A molnaszecsődi iskolában a méhészet igen ügyesen lett beállít­va, mint a rend, fegyelem, összetartás és szorgalom mintaképe a tanítás ke­retébe. A tantervi célkitűzést mindenki igyekezett, minden megengedett lehetőségét felhasználva, megközelíteni, megvalósítani. A célkitűzés röviden: Istent, embert, hazát szerető embereket nevelni. Nemcsak a hozzám érkezett jelentések, de közvetlen tapasztalatom alapján is, — hiszen minden iskolát megnéztem — örömmel és jó reménységgel jelentem, hogy a vallásos neve­lésre általában nagy súlyt helyeztek tanítóink. Azt tapasztaltam, hogy minden tárgy Isten felé mutatott, hozzá igyekezett közel vinni a gyermeket, hogy tan­termeink éltető levegője a vallásosság volt. Ezt a célt szolgálta a nagysze­rű énekszövegtudás és pompás éneklés, mely évről évre való buzdításom nyomán iskoláink kilenctizedrészében a legnagyobb dicséietet érdemli meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom