A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. december, 1938. január, 1938. július

- 37 — biblia inspirált volta sem, (u. o.) A tudomány szabadsága nevében tiltakozom az u. n. hivő tudományosság ellen. (u. o. 56. o.) Teljesen veszedelmes az a megállapítás, hogy előre kvalifikált hivő lélekkel lehet a Bibliát helyesen vizsgálni. (u. o.) A kultuszcentralizációi a szoförim hazudták bele a thórába. (Theol. Szemle I. 416. o, Még maga Jáhve is hazudik az Ó-Testamentumban, ha magasabb érdekek úgy kivánják. (Theol. Sz. III. 59. o.) Lelkészértekezletnek az a határozott meggyőződése, hogy a tudomány szabadsága semmi esetre sem jelenthet jogot a bibliától független, vagy épen azzal ellentétes elvek hirdetésére, ellenkezőleg annyit jelent, hogy az egyház tudósai akadálytalanul hirdethetik a bibliából merített igazságot. Lelkészértekezlet az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés utján felkéri az egyetemes konventet mint legfőbb közoktatásügyi hatóságunkat, hogy élve az egyházi törvényekben a debreceni tudományegyetem hittudományi karának tanáraira is kiterjedő felügyelői és fegyelmezési joggal (V. t. c. 128. §. 4. bek.) indítson vizsgálatot abban a tekintetben, hogy a Dr. Sipos István: A református theologia védelme c. müvében Dr. Kállay Kálmán ellen felhozott vádak helytállók-e, illetve, hogy Dr. Kállay Kálmán a Theologiai Szemle I. 290-310 és 410-452, továbbá III. 48-62. oldalain közzétett, Jeremiás prófétáról irt habilitációs dolgozatában, valamint az Igazság és Élet 1937. évfolyamának 15-21. és 55-64 oldalain Dr. Sipos István: A Pentateuchos mózesi szerzősége c. könyve bírálatában, végül egyetemi előadásaiban eleget tett-e annak a törvényes kötelességének, hogy a református egyház megállapított hittételeit tiszteletben tartsa (II. t. c. 10. § b.) és irása, tanítása nem került-e ellentétbe hivatalos esküjével. (VI. t. c. 46. §. A, 11. p) A lelkészértekezlet elfogadja a határozati javaslatot, vele azonosítja magát s elfogadás végett az egyhm.-i közgyűlés elé terjeszti. Az előadásért hálás köszönetet mond. 2. Pethő Antal: Mit olvasott régen, mit olvas ma és mit olvasson ref. népünk, Pataky László ugyanezen cimü, Kovács Elek: A párbér kérdés c. előadásaikat az idő előhaladottsága miatt nem olvassák fel, hanem az előadások szövegét átadták az elnöknek. 3. Pethő Antal az egyházmegyei lelkészi gyámintézet alapszabályait beterjeszti. Bodás János nem tartja helyesnek a gyámintézet felállitásáf, ilyen kicsiny egyházmegyében. Kicsiny egyházmegye, kevés tag, nagy tagdíj, drága adminisztráció, kevés segélyre való kilátás. Kerületi gyámintézet megalakítása volna a helyesebb. A nyugdíjtörvény életbeléptetése is óriási terheket rak a lelkipásztor vállára. Vörös Lajos hasonló értelemben szólal fel.