A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július

- 10 -lutánt, vagy istentiszteletet. — A hétköznap reggeli istentiszteleteken azonban majdnem kivétel nélkül csak iskolás gyermekek vesznek részt. — Vallásos estély, vagy délután mindenütt volt. Vasárnapi iskola is van Csonkahegyhát és Sárvár kivételével. Az ifjúsági egyesület már több gyülekezetben megalakult. A nőegyletek száma is 2-vel szaporodott. Az énekkarok száma pedig 15-re emelkedett. A hozzánk áttértek száma 18-al több, mint a kitérteké. Az egyházunk előnyére kötött reverzálisok száma is 12-vel múlja felül a hátrányunkra kötötteket, Gyülekezeteinkben általában béke van a hivek és egyházi hivatalnokok között; csak Szentgyörgyvölgyön fordult elő villongás a hivek körében a gondnok választás miatt. Ezzel az üggyel különben felebbezés folytán bíróságunk is foglalkozik mai ülésében. Az egyházlátogatás alkalmával külön kérelmet csak Zalaegerszeg terjesztett elő, megismételve már több izben kifejezett amaz óhajtását, hogy az ottani állami elemi iskolához egy református tanerő neveztessék ki, aki a gyülekezet kántori teendőit végezhesse. — Sajnos, hogy ezt mindeddig nem sikerülhetett egyházi uton elérni. Javasoltam, hogy az egyházközség a város képviselője utján próbáljon zörgetni a kultuszminisztérium ajtaján, ennek biztosabban lesz eredménye. A zalaegerszegi egyházlátogatás jegyzőkönyvének egyik pontját sem hallgathatom el megjegyzés nélkül. A vallásos estélyek tartásáról szóló kérdésre ugyanis az a válasz jegyeztetett be, hogv mig 1934. évben még voltak vallásos estélyek az evangélikus testvérekkel együtt rendezve, addig a folyó évben a közös munka megszűnt. Azt hiszem, nem csalódom, ha azt állilom, hogy ennek a közös munkának a megszűnése mult évi közgyűlésünkön az örségi református templomoknak az evangélikus testvérek állal csak használati dij mellett igénybevételére vonatkozólag meghozott határozatnak a következménye, mivel értesülésem szerint őrségi evangélikus testvéreink a református templnmok igénybevételétől egyházhatóságilag tiltattak el. Azt hiszem, ezt csak sajnálni lehet, mert határozatunkat nem tilalomnak, hanem testvéries megegygyezésnek kellelt volna követni. Gyülekezeteink anyagi helyzetére nézve — sajnos — csak a mult évi jelentésemet ismételhetem meg. Átalában véve nagyon elszomorító. Egyházi és iskolai adóhátralékmentes gyülekezetünk most sincs, sőt a leg öbb helyen százakra megy a hátralékok összege, Természetes, hogy emiatt egyes gyülekezetekben ijesztően nagy a tanítói nyugdíjjárulék hátraléka, sőt egyházi tisztviselőink is több esetben késedelmesen kapják meg pénzbeli járandóságukat, önként érthető, hogy ez okból az állami adók, egyházi köztartozások, járulékok sem fizettetnek ki kellő időre, sőt a következő évre is elmaradnak. Már pedig az utóbbiak befizettetésére az esperesi hivatal is nem egyszer kap felsőbb helyről figyetmeztetést. Nagyon helyeselni lehet tehát az egyházi felsőbb hatóságnak azt a legújabban alkalmazásba vett gyakorlatát, hogy a különböző járulékok a kapott segélyekből visszatartatnak, illetve levonatnak. — Az egy-