A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. július

— 18 — szívélyesen üdvözölve, a gyűlést megnyitja. Jegyzőkönyv hitelesítésére Vörös Lajos és Székely József, jegyzőkönyv vezetésére Imre Sándor bizottsági tagokat kéri fel. 1.) Beterjeszti az elmúlt 1932-33. tanévről szóló jelentését amint következik: Nagytiszteletü'és Méltóságos Egyházmegyei Közgyűlés! Egyházmegyénk 1932-33 tanévi állapotáról részint személyes tapasztalatom, részint a körfelügyelőségektő! hozzám beérkezett jelentések és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján az alábbiakat jelenthetem: Körfelügyelői látogatás kanonika vizitációval karöltve folyó évi május 8-junius 8-ig tartatott megszakításokkal. Tanítóink — általánosságban — hivatásuk magaslatán állanak. Nagy szorgalommal és vallásunk iránt igaz szeretettel dolgoztak az Anyaszentegyház veteményes kertjében, hogy a hajlékony, gyenge emberpalántákból értelmes embereket, Jézusi jellemeket, öntudatos, egyházunkat megbecsülő, sőt szerető ref. keresztyéneket, a hazának pedig igaz hazafiakat neveljenek. Istenes cél, fenséges feladat. Az eredmény minden fáradságot megér. Aki ebben a munkában találtatik hűnek, a jól végzett kötelesség adta nyugodt lelkiismeret mellett megkapja feljebbvalói megbecsülését, megkapja a legnagyobb jutalmat: Istennek helybenhagyását. A mult tanévi örvendetes színvonal megmaradt. Ha egy-két helyen — mint a részletes jelentésből látni fogjuk — volt is talán az eredményben csökkenés, de ugyanakkor a másik helyen, emelkedés tapasztalható. Ez egészen természetes jelenség az iskolák életében, mely az átlagos szinvonalat nem befolyásolhatja. Tudjuk, hogy bizottságunk az előző évben nem volt megelégedve a kerkáskáDolnai és kerkanémetfalui iskolákkal. Körvizsgálók mindkét helyről örvendetes javulást jelentenek. Az utóbbi helyen annyira nagymérvű volt a javulás, hogy ez a tanitó magas minősítésében is kifejezésre jutott. De haladást mutatnak a szenfgyörgyvölgyi nagyobb, senyeházi kisebb és a nagyrákosi iskolák is. Csökkenés a barabásszegi és a pusztarádóci iskolákban van. Itt emiitjük meg, hogy az iskolavizsgáló bizottság a pusztarádóci iskola belső értékének hanyatlását és a senyeházai nagyobb iskola ugyanezen értékének a tavalyi szinten maradását, helyesebben nem javulását azzal indokolja, hogy előbbi helyen a tanitó nem kapja rendesen helyi javadalmát, utóbbi helyen pedig túlmagas értékelés miatt kevés államsegélyt kapván, mostoha anyagi körülmények között van. Ezáltal mindkét tanitó kedvét veszíti. Egyik sem állhat meg. Mert nem szabad, hogy ilyenek csökkentsék a tanitó munkakedvét. Ez igy volna, — akkor —• néhány kivétellel — az öszszes iskolákban hanyatlásról kellene beszélnünk. Hála Isten, nem igy van.